Lukasenka akcióba lendült: lezárja Fehéroroszország Litvániával és Lengyelországgal közös határait

  • narancs.hu
  • 2020. szeptember 17.

Külpol

A fehérorosz elnök úgy nyilatkozott, kénytelen fegyvert adni a fél hadsereg kezébe.

Fehéroroszország lezárja Litvániával és Lengyelországgal közös határát és megerősíti az ukrajnai határszakasz védelmét - jelentette be csütörtök este Aljakszandr Lukasenka Minszkben.

A fehérorosz elnök - akit a RIA Novosztyi orosz hírügynökség idézett - úgy fogalmazott, hogy kénytelen kivonni az utcákról a katonákat, fegyvert adni a fél hadsereg kezébe, és lezárni a nyugati határokat, illetve keleten az Ukrajnával közös határszakaszt.

Lukasenka egyben felszólította a litván, lengyel és az ukrán népet: ne engedjék meg politikusaiknak egy "forró" háború kirobbantását. (MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.