Lukasenka: Nem én vagyok Európa utolsó diktátora

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. július 6.

Külpol

Vagy nem diktátor vagy nem ő az utolsó, és amúgy sem erőskezű – fejtegette a Belaruszt közel 30 éve vezető Lukasenka. 

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezető visszautasította, hogy Európa utolsó diktátorának nevezzék, mert meglátása szerint az elnevezés téves, de ha mégis diktátor lenne, minden bizonnyal nem ő lenne az utolsó – jelentette ki a minszki Függetlenségi Palotában tartott csütörtöki rendezvényen.

A 68 éves Lukasenka 1994 óta irányítja az országot. A csütörtöki rendezvényen feltett kérdésre, hogy mit gondol arról, hogy Európa utolsó diktátorának tartják és aggódik-e amiatt, hogy távozása után mi vár Fehéroroszországra, azt válaszolta, hogy bocsánatkéréssel tartoznak neki, amiért diktátornak nevezték. Elmondása szerint ő nem diktátor, de ha mégis az lenne, nem ő lenne az utolsó Európában.

Elmondása szerint már elgondolkodott azon, hogy élete hátralevő részét nem a hatalomban tölti, azonban túlságosan aggódik országa jövője miatt. "Nem hiszem, hogy nélkülözhetetlen lennék, de mi történik, ha egy új vezető mindent tönkretesz?" – tette fel a kérdést, amely szerinte már sokak fejében megfogalmazódott.

"A hatalom nem azért adatik, hogy elmerüljünk a sárban. Nem én döntök arról, hogy hatalmon vagyok-e. A nép bízott meg ezzel a tisztséggel" – jelentette ki.

Lukasenka az ellenzék szerint a legutóbbi, 2020-as választást csalással nyerte meg, a választás után tüntetések kezdődtek, amelyeket végül véres eszközökkel vertek le, brutális megtorlást alkalmazva az ellenzék és az aktivisták ellen.

Lukasenka szerint ugyanakkor 29 éves irányítása alatt a fogva tartottak száma 50 ezerről 22 ezerre csökkent a fehérorosz börtönökben, ezért úgy fogalmazott: "valószínűleg nem vagyok erőskezű diktátor".

Miután egészségi állapotáról hónapokig cikkezett a sajtó, mivel autóval tett meg egy rövid távot a május 9-i moszkvai győzelem napi ünnepségeken, majd az orosz elnök által szervezett ebéden sem jelent meg, Lukasenka a csütörtöki rendezvény több mint három és fél óráig tartó újságírói kérdései után futballsérülésre hivatkozva bicegve távozott, és az újságírókat is óvatosságra intette.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.