Ma már nem lesz ennél jobb hír: az amerikai külügyminisztérium közel 200 millióval segítené a kicsinált vidéki magyar sajtót

  • narancs.hu
  • 2017. november 9.

Külpol

Nem igazán jött össze ez a nagy barátság a Trump-adminisztrációval sem.

A 444.hu vette észre, hogy két napja megjelent egy pályázati kiírás az amerikai külügyminisztérium honlapján, amely szerint

jövőre akár 700 ezer dollárral is (ez nagyjából 187 millió forint) támogatná az amerikai külügy az objektív médiát Magyarországon,

pontosabban a fővároson kívüli nyilvánosságot.

A kiírás szerint az USA külügyminisztériumában működő demokrácia és emberi jogok hivatal szeretné javítani a magyarok hozzáférését az objektív információkhoz. „A cél a Budapesten kívül működő tényalapú lapok/rádiók/weboldalak közönségének növelése, és a pénzügyi fenntarthatóságuk javítása. A projektnek

javítania kell a hozzáférést a megbízható, elfogulatlan hírekhez

(…) arra kell törekednie, hogy demokratikus reformokhoz vezessen” – szól a kiírás. Az amerikai külügy olyan, 2018 májusától megvalósuló projektet támogatna 500–700 ezer dollár közötti összeggel, amely utóbbiakat segíti elő, és a kiírás arra is utal, hogy egy nyertes lesz, aki megkapja a teljes összeget.

Ahogy a 444.hu megjegyzi, az is érdekes, hogy közvetlenül a külügyminisztérium adja a pénzt, mivel ilyen támogatások általában az állami segélyszervezeten, a USAID-en keresztül szoktak érkezni, szóval ebből úgy tűnik, Magyarország kiemelt figyelmet kap. Nem véletlen, ugyanis a vidéki független sajtót pár év alatt szinte teljesen kivégezte a Fidesz, ahogy ezt tavalyi cikkünkben részletesen be is mutattuk:

Lassú elsötétítés – Kik nyírták ki a vidéki napilapokat?

Összesen 12 megyei napilap került októberben Mészáros Lőrinc közelébe. Szerkesztők és újságírók mondják el, milyen volt belülről a kormánypárti térfoglalás, és milyen okok vezettek addig, hogy a megyei sajtó mára nem a helyi hatalom kontrollja, hanem a barátja lett. December 1-jén nyolc megyei napilap vezetőjétől köszönt el a Mediaworks új igazgatója, Liszkay Gábor.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.