Macron: "Ha a jogállamiságnak vége, az önkény veszi át az uralmat"

  • MTI/narancs.hu
  • 2022. január 19.

Külpol

A francia elnök beleírná az EU Alapjogi Chartájába az abortuszhoz és a környezet védelméhez való jogot.

Az Európai Unióban "párbeszédet kell folytatnunk a jogállamiság védelme érdekében, mivel az közös történelmünk gyümölcse, és meg kell győzni azokat, akik eltávolodtak tőle" - jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök szerdán Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésén.

 Az államfő az EU Tanácsának féléves soros elnökségét ellátó Franciaország terveit bemutatva hangsúlyozta: "nem gyökeresedhet meg az a nézet Európában, hogy a jogállamiság Brüsszel találmánya".

"A jogállamiság elleni támadás mögött ideológiai harc áll, amelyet különböző tekintélyelvű hatalmak támogatnak. Amennyiben a jogállamiságnak vége, az önkény veszi át az uralmat" - tette hozzá.

Macron azt hangoztatta, hogy új küzdelmet kell indítani az európai értékek megszilárdítására. Mint mondta, szorgalmazni fogja, hogy az abortuszhoz való jog és a környezet védelme bekerüljön az EU Alapjogi Chartájába.

A francia elnök jelezte, hogy Lengyelországot februárban hallgatják meg az uniós tagországok miniszteri tanácsában a jogállamiságot érintő 7-es cikk szerinti eljárással kapcsolatban, Magyarországot pedig márciusban.

(Megjegyezzük, nem teljesen világos, hogy Marcon mire gondolt, mert a francia elnökség egy korábbi dokumentuma szerint Magyarország meghallgatása a 7-es cikk szerinti eljárásban csak május 30-án lenne esedékes. A jogállamiság valóban szerepel egy márciusi ülés napirendjén is, de ott a javaslat szerint a Bizottság jogállamisági jelentését vitatnák meg, többek között a Magyarországról szóló részt is. Talán ezt a két eljárást keverte össze a francia elnök.)

A biztonságpolitika és a migráció kérdésére térve Macron elmondta: a soros francia elnökség folytatni fogja a schengeni térség reformját "a külső határaink védelme" és a "kormányközi gyorsreagálású erők" kialakítása céljából. Szerinte a migránsokkal szolidárisan kell fellépni, és a közös befogadást kell ösztönözni.

Azt is hangsúlyozta, hogy az EU-nak új szövetséget kell kialakítania az afrikai országokkal a migráció kezelésének érdekében. Ezzel kapcsolatban Franciaország csúcstalálkozót szervez a jövő hónapban. Felhívta a figyelmet egy új stabilitási és biztonsági megállapodás kidolgozásának fontosságára a NATO-val, Oroszországgal szemben, de egyúttal "őszinte és szükséges" párbeszédre szólított fel Moszkvával.

"Kontinensünk biztonságának oszthatatlannak kell lennie. Az európaiaknak meg kell határozniuk a saját biztonsági normáikat, és biztosítani ezek tiszteletben tartását" - emelte ki. A nyugat-balkáni bővítéssel összefüggésben hangsúlyozta: "világosabb perspektívát kell nyújtani a szóban forgó országoknak, az EU nem fordíthat hátat nekik".

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.