Macron nemzeti konzultációt indít, de egyáltalán nem olyat, amilyet Orbán Viktor

  • MTI/narancs.hu
  • 2018. február 11.

Külpol

A francia elnök az iszlám franciaországi megszervezését szeretné elérni.

Javult az iszlám megítélése Franciaországban, ahol a társadalom 56 százaléka szerint ez a vallás összeegyeztethető a demokrácia értékeivel, míg 2016-ban csak 44 százalék gondolta ezt – derül ki az Ifop közvélemény-kutató intézet felmérésből, amelyet a Le Journal du Dimanche (JDD) című, vasárnap megjelenő hetilap ismertetett.

A felmérés abból az alkalomból készült, hogy Emmanuel Macron nemzeti konzultációt javasol „az alapok letétele az iszlám franciaországi megszervezésére”. „A módszerem, hogy lépésről lépésre haladjunk a témában – mondta az elnök a JDD-nek adott interjúban. – Addig nem teszek konkrét javaslatot, amíg a munka nem ért véget” – tette hozzá.

„Értelmiségiekkel és egyetemi tanárokkal, valamennyi vallás képviselőjével találkozom, mert úgy vélem, hogy a történelmünkből kell alapvetően merítenünk, a katolikusok és a protestánsok történetéből” – hangsúlyozta Emmanuel Macron számos intézményt sorolva, amelyek kezdeményezéseket tettek az iszlám vallás integrálása érdekében. – 2018 első felében szeretném letenni az iszlám franciaországi megszervezésének alapköveit” – jelentette ki az államfő.

Emmanuel Macron

Emmanuel Macron

Fotó: MTI

Emmanuel Macron elmondta: célja megtalálni „a szekularizáció útját, annak lehetőségét, hogy ugyanúgy lehessen hinni, mint nem hinni, azért, hogy megőrizzük a nemzeti kohéziót és a szabad vallásgyakorlás lehetőségét”.

A francia elnök január elején a franciaországi vallási vezetők előtt tartott beszédében jelezte, hogy szeretne az iszlám franciaországi beillesztéséről közös gondolkodást kezdeményezni, azért, hogy Franciaország „ne essen bele abba a válságba, ami nemzetközi szinten tapasztalható”.

A február 2–3-án 1002 francia nagykorú állampolgár megkérdezésével készült felmérés azt mutatja, hogy a franciák megítélése az iszlám vallásról a megkezdett társadalmi vitának köszönhetően javult az elmúlt két évben. Tény, hogy a társadalom 43 százaléka még mindig nem tartja összeegyeztethetőnek az iszlámot a szekularizált francia társadalom értékeivel, de 2016 szeptemberében még 56 százalékos volt ez az arány.

Az elutasítottság a Marine Le Pen vezette Nemzeti Front táborában (62 százalék) és a jobbközép Köztársaságiaknál (63 százalék) a legerősebb. Emmanuel Macron pártja, a Köztársaság lendületben szavazóinak 41 százaléka gondolja azt, hogy az iszlám nem fér meg a demokráciával, a radikális baloldali Lázadó Franciaország szavazóinak 39, a szocialisták 27 százaléka látja így.

 

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.