Macron nemzeti konzultációt indít, de egyáltalán nem olyat, amilyet Orbán Viktor

  • MTI/narancs.hu
  • 2018. február 11.

Külpol

A francia elnök az iszlám franciaországi megszervezését szeretné elérni.

Javult az iszlám megítélése Franciaországban, ahol a társadalom 56 százaléka szerint ez a vallás összeegyeztethető a demokrácia értékeivel, míg 2016-ban csak 44 százalék gondolta ezt – derül ki az Ifop közvélemény-kutató intézet felmérésből, amelyet a Le Journal du Dimanche (JDD) című, vasárnap megjelenő hetilap ismertetett.

A felmérés abból az alkalomból készült, hogy Emmanuel Macron nemzeti konzultációt javasol „az alapok letétele az iszlám franciaországi megszervezésére”. „A módszerem, hogy lépésről lépésre haladjunk a témában – mondta az elnök a JDD-nek adott interjúban. – Addig nem teszek konkrét javaslatot, amíg a munka nem ért véget” – tette hozzá.

„Értelmiségiekkel és egyetemi tanárokkal, valamennyi vallás képviselőjével találkozom, mert úgy vélem, hogy a történelmünkből kell alapvetően merítenünk, a katolikusok és a protestánsok történetéből” – hangsúlyozta Emmanuel Macron számos intézményt sorolva, amelyek kezdeményezéseket tettek az iszlám vallás integrálása érdekében. – 2018 első felében szeretném letenni az iszlám franciaországi megszervezésének alapköveit” – jelentette ki az államfő.

Emmanuel Macron

Emmanuel Macron

Fotó: MTI

Emmanuel Macron elmondta: célja megtalálni „a szekularizáció útját, annak lehetőségét, hogy ugyanúgy lehessen hinni, mint nem hinni, azért, hogy megőrizzük a nemzeti kohéziót és a szabad vallásgyakorlás lehetőségét”.

A francia elnök január elején a franciaországi vallási vezetők előtt tartott beszédében jelezte, hogy szeretne az iszlám franciaországi beillesztéséről közös gondolkodást kezdeményezni, azért, hogy Franciaország „ne essen bele abba a válságba, ami nemzetközi szinten tapasztalható”.

A február 2–3-án 1002 francia nagykorú állampolgár megkérdezésével készült felmérés azt mutatja, hogy a franciák megítélése az iszlám vallásról a megkezdett társadalmi vitának köszönhetően javult az elmúlt két évben. Tény, hogy a társadalom 43 százaléka még mindig nem tartja összeegyeztethetőnek az iszlámot a szekularizált francia társadalom értékeivel, de 2016 szeptemberében még 56 százalékos volt ez az arány.

Az elutasítottság a Marine Le Pen vezette Nemzeti Front táborában (62 százalék) és a jobbközép Köztársaságiaknál (63 százalék) a legerősebb. Emmanuel Macron pártja, a Köztársaság lendületben szavazóinak 41 százaléka gondolja azt, hogy az iszlám nem fér meg a demokráciával, a radikális baloldali Lázadó Franciaország szavazóinak 39, a szocialisták 27 százaléka látja így.

 

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.