Magyar TEK-esek gyakorlatoznak a boszniai Szerb Köztársaságban

  • narancs.hu
  • 2025. február 26.

Külpol

Milorad Dodik jelentette be, Orbán Viktorral kötött megállapodására hivatkozott.

„Ebben a pillanatban, ezekben a napokban, Orbánnal történt egyeztetés alapján a magyar terrorelhárító egység 300 embere tegnap, tegnapelőtt és azelőtt érkezett ide az RS területére, és a MUP RS terrorelhárító egységével közösen kiképzést és gyakorlatot tartanak ezen a téren” – jelentette be Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke. 

A Telex írása szerint a boszniai szerb elnök hétfőn este a Nemzetgyűlés ülésén beszélt erről. Egy helyi lap is megírta, hogy a boszniai határrendészet magyar terrorelhárító rendőrök érkezéséről kapott értesítést, igaz, az a hír hetven személyt említ.

A cikk szerint Dodik bejelentése növeli a feszültséget, amelyet az elnök bírósági ügye váltott ki. Dodikra öt évig terjedő börtönbüntetést kért a boszniai ügyészség, azzal vádolva őt, hogy nem tartotta be, nem hajtotta végre, illetve akadályozta az úgynevezett nemzetközi közösségi főképviselő döntéseit. 

Bosznia-Hercegovina a daytoni békemegállapodás alapján két részből áll, a Szerb Köztársaságból és a Bosznia-hercegovinai Föderációból. A nemzetközi közösség főképviselőjének a megállapodás értelmében joga van törvényeket hozni, jogszabályokat felfüggeszteni, de a boszniai szerbek nem ismerik el Christian Schmidt jogát erre, mondván, hogy 2021-es kinevezését az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem hagyta jóvá. Dodik szerint a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia.

Dodik aláírta azt a törvényt, amely a nemzetközi főképviselő intézményét és hatásköreit elutasítja. A boszniai szerb elnök szerint az ellene felhozott vádak politikai alapúak, és olyan cselekmény, amivel vádolják, a bosznia-hercegovinai törvények alapján nem létezik. 

Milorad Dodik a közelmúltban Budapesten tárgyalt. Magyarország 110 millió eurós (42 milliárd forintos), tíz évre szóló hitellel segítette a boszniai Szerb Köztársaságot.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.