Szijjártó: „Magyarország komolyan veszi a környezetvédelem kihívásait”

  • Narancs.hu/MTI
  • 2019. szeptember 28.

Külpol

Így hát felvette a kormány a Marshall-szigetekkel a kapcsolatot. Jó reggelt.

Magyarország szombaton hivatalosan felvette a diplomáciai kapcsolatot a csendes-óceáni Marshall-szigeteki Köztársasággal.

A New York-i magyar ENSZ-képviseleten tartott ceremónián a kapcsolatfelvételről szóló megállapodást Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter írta alá John Silk Marshall-szigeteki külügyminiszterrel.

A magyar diplomácia vezetője az aláírást követően arról beszélt, hogy a Marshall-szigetek nagy jelentőséget tulajdonít a környezetvédelemnek és a klímavédelemnek, és Magyarország is komolyan veszi a környezetvédelem jelentette kihívásokat, tettekkel kíván részt venni azok megválaszolásában. Emlékeztetett, hogy az európai uniós tagállamok közül elsőként Magyarország írta alá a globális klímaváltozás elleni küzdelemről szóló párizsi megállapodást.

Szijjártó Péter hangoztatta, hogy a két ország eddig is együttműködött az ENSZ tevékenységén belül, és most megállapodtak ennek folytatásáról és kiterjesztéséről. Magyarország támogatja a Marshall-szigetek tagságát az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, a Marshall-szigetek pedig támogatja Magyarország tagságát az UNESCO végrehajtó tanácsában.

Utalt Szijjártó Péter arra is, hogy az Európai Unió és a mikronéziai szigetek között vízummentességi megállapodás van érvényben. Az EU a jelenlegi keretköltségvetésben több mint 9 millió euró pénzügyi támogatást is nyújt a Marshall-szigeteknek, és Magyarország támogatni fog minden olyan kezdeményezést, amely azt célozza, hogy a következő keretköltségvetésben, 2020 után növekedjék a támogatás.

John Silk azt emelte ki: nagyra értékeli Magyarország támogatását ahhoz, hogy az október közepi szavazáson hazája bekerüljön a genfi székhelyű Emberi Jogi Tanácsba.

, hogy a klímavédelem a Marshall-szigetek esetében emberi jogi kérdés is, hiszen az ország területének 99 százaléka tenger. Ráadásul a földterület alig egy méterre emelkedik ki a tengerből, tehát a vízszint jelentősebb mértékű növekedése eltörölheti a Föld színéről a teljes Marshall-szigeteket.

Ennek fényében különösen nagyra értékelte azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az Európai Unió és tagországai tesznek a klímaváltozás megakadályozására. A Marshall-szigeteki Köztársaság Mikronézia szigetvilágában, Hawaii és Ausztrália között félúton helyezkedik el, két szigetcsoport, a korall-atollokból álló Ratak- és a Ralik-szigetlánc, továbbá több kis korallpad alkotja. Összterülete 181,4 négyzetkilométer, népessége kevesebb mint 70 ezer fő.

MTI

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.