Ukrajna területi épségének kell alapját képeznie bármilyen békemegállapodásnak – ez a legfontosabb része a záróközleménynek, amelyet a svájci Bürgenstockban adtak ki az ukrajnai háború mielőbbi lezárása érdekében rendezett kétnapos konferencián.
A tanácskozáson 93 ország vett részt – Oroszországot nem hívták meg, Kína lemondta a részvételt –, 81 állam képviselője írta alá a záróközleményt, köztük Magyarország, és a konfliktusban közvetíteni próbáló Törökország is.
Nem írta alá – vagyis elvileg nem ért egyet azzal, ami benne van – India, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Indonézia, Mexikó, Örményország, Vatikán, Kolumbia, a Dél-afrikai Köztársaság, Líbia, Bahrein, Thaiföld.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a tanácskozáson beszélt arról, hogy Magyarország nyitva tartotta a kommunikációs csatornákat Oroszországgal, és bármilyen üzenetet szívesen kézbesít Moszkvának.
A záróközlemény kitér a nukleáris biztonságra, az élelmiszer-ellátásra és a hadifoglyok cseréjére, kiemeli, hogy „az Oroszországi Föderáció háborúja Ukrajnával szemben nagymértékű emberi szenvedést és pusztítást okoz, illetve globális következményekkel járó kockázatokat és válságokat teremt”.
Az ukrán elnök úgy kommentálta a zárónyilatkozatot, hogy ezzel sikerült megtenni az első lépéseket a béke irányába.
Az orosz fél békejavaslata szerint az ukránoknak le kellene mondaniuk a már oroszok által elfoglalt területek mellett más vidékekről is, és csökkentenie kellene a fegyverzetét.
