Mahmúd Abbász a holokauszthoz hasonlította a palesztinokkal szembeni izraeli politikát

Külpol

Ez Jeruzsálemben felháborodást váltott ki, Abbász pedig módosította kijelentéseit.

"Mahmúd Abbász német földön azzal vádolta Izraelt, hogy '50 holokausztot' követett el. Ez nem csak erkölcsi szégyen, hanem szörnyű hazugság is" – írta a Twitteren Jaír Lapíd izraeli miniszterelnök, akinek apja, Tomi Lapid Budapesten élte át a vészkorszakot. "A holokausztban hatmillió zsidót gyilkoltak meg, köztük másfél millió gyereket. A történelem nem fog megbocsátani Abbásznak" – tette hozzá Lapid.

"Aljas és hamis dolgok, kísérlet a történelem eltorzítására és átírására" – mondta a Kan közszolgálati rádióban Beni Ganz védelmi miniszter, aki szintén magyar holokauszttúlélők gyermeke, és aki az elmúlt évben többször tárgyalt Abbásszal, az otthonába is hívva őt. "A békét keresőktől elvárható, hogy elismerjék a múltban elkövetett bűnöket, és ne torzítsák el a valóságot, írják át a történelmet" – tette hozzá Ganz.

"Miniszterelnökként nem voltam hajlandó találkozni sem, nemhogy politikai tárgyalásokat folytatni Mahmúd Abbásszal a hazai és külföldi nyomás dacára. Nem partner, aki tagadja a holokausztot, üldözteti a katonáinkat Hágában, és fizetést folyósít a terroristáknak" – mondta Naftali Bennett volt kormányfő.

Elferdített disszertáció

"Felszólítom a miniszterelnököt és a védelmi minisztert, hogy hagyjanak fel Abbász legitimálásával, a vele való találkozókkal, tárgyalással" – fogalmazott Avigdor Liberman pénzügyminiszter, és kijelentette, hogy a kormánynak változtatnia kell az Abbásszal folytatott együttműködésén.

Liberman szerint a kormánynak nincs oka komolyan venni Abbász arra vonatkozó fenyegetéseit, hogy a palesztinok leállítják a rendszeres biztonsági egyeztetést Izraellel. "Csak e miatt a biztonsági koordináció miatt kulcsfigura, és hagyják meg az életét az egymással versengő palesztin terrorszervezetek" – vélekedett a pénzügyminiszter.

Liberman hozzátette: Abbász a szovjet Lumumba Egyetemen beadott doktori disszertációjában is elferdítette a holokausztot, ugyanis azt állította, hogy Izrael állam megalakítása előtt a cionisták együttműködtek a nácikkal.

Ajelet Saked belügyminiszter Twitter-üzenetében szintén Ganzot ostorozta, amiért találkozott azzal, "aki az izraeli katonák ellen harcol Hágában, és tagadja a holokausztot Németországban."

"Nem szabad legitimációt adnunk neki, és semmiképpen sem hívhatjuk meg Ros Haájinnba" – írta, utalva Ganz lakhelyére, ahol a védelmi miniszter megbeszéléseket tartott Abbásszal.

"Abbász megjegyzése az '50 holokausztról' szégyenletes" – jelentette ki a jeruzsálemi Jad Vasem Holokauszt Emlékmúzeum igazgatója, Dani Dajan a palesztin elnök berlini szavaira reagálva.

Abbász módosított

Mahmúd Abbász palesztin elnök a nagy nemzetközi felháborodás hatására módosította szerdán azon kijelentését, amelyben előző esti berlini sajtóértekezletén a holokauszthoz hasonlította Izrael palesztinokkal szembeni politikáját.

Kijelentéseit módosító közleményében hangsúlyozta, hogy "a holokauszt az emberiség modern kori történelmének legszörnyűbb bűne". Hozzátette, hogy nem állt szándékában tagadni a múlt században a náci Németország és kollaboránsai által elkövetett népirtás egyediségét, és hogy azt határozottan el kell ítélni.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.