Már a hivatalos döntés előtt adhatott a magyar kormány 817 milliót a csádi misszióra

  • narancs.hu
  • 2024. június 26.

Külpol

Ez nyolcszor annyi, mint amit az ukrajnai jelenlét finanszírozására szánnak.

A magyar kormány felvetésére tavaly novemberben fogadta el a parlament azt a határozatot, melynek értelmében 200 magyar katona megy Csádba. Az eredeti tervek szerint a magyar misszió 2024 tavaszán indult volna, ám erről mostanáig semmilyen információ nem volt.

Így arról sem, hogy ez a misszió pontosan mennyibe fog kerülni. Viszont a költségvetés egy része nemrég mégis láthatóvá vált a Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zrt. tavalyi éves beszámolójából – írja a 444.

„A csádi humanitárius, képzési és fejlesztési központ létrehozására” ugyanis 817 millió forintot adott a külügyminisztérium az ügynökségnek, a program megvalósításának időszaka pedig 2023. szeptember 15. és 2024. december 31. közé esik.

Ezek az időpontok pedig arra engednek következtetni, hogy

Csád már jóval korábban komoly szerepet játszott a kormány afrikai terveiben, minthogy elkezdtek volna kommunikálni róla.

Azbej Trisztán egy tavaly júliusi nyilatkozata alapján sokkal inkább Niger, illetve Mali tűnhetett annak az országnak, amire nagyobb figyelmet fordítanak, viszont a tavaly nyáron Nigerben kiéleződött konfliktus felborította a terveket.

A kormányhatározat szerint a csádi magyar misszió célja, hogy hozzájáruljon a Száhel-övezet stabilitásához a migráció csökkentése érdekében, és mivel a magyar kormány érdeke a nemzetközi béke, részt kell vennie az országnak a terrorizmus elleni harcban is. A magyar katonák így nemcsak Csádban, de a szomszédos országokban is bevethetők lesznek, melyek közül van, ahol polgárháború dúl.

A lap végigveszik a misszióval kapcsolatos legfontosabb a eseményeket:

  • A csádi misszióról megjelent kormányhatározatból derült ki, hogy 2023. szeptember 23-án érkezett a csádi elnök meghívó levele a magyar kormányhoz. Itt érdemes megjegyezni, hogy már ez is előzmény nélküli és váratlan fejlemény, hiszen miért pont ekkor és miért pont a magyar katonákat hívja országába az elnök, miközben már a franciák is a helyszínen voltak. 
  • 2023. október 11-én bejelentette a Hungary Helps Ügynökség, hogy Csádban humanitárius fejlesztési központot nyit a kormány.
  • Egy héttel később, október 18-án jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf, hogy 200 magyar katona megy Csádba.
  • November 6-án pedig elfogadta a parlament a magyar misszióról szóló törvényjavaslatot.

Most pedig egy 2024 májusában leadott dokumentumból derül ki, hogy hetekkel a fenti események előtt már egészen kiforrott tervekkel rendelkezhetett a kormány Csáddal kapcsolatban. Sőt, a tervek annyira előrehaladott állapotban voltak, hogy már jelentős összeget is rendelt egy részéhez. Az, hogy a beszámolóban szereplők alapján szeptember 15-étől lehetett felhasználni a külügytől kapott 817 millió forintot, azt jelenti ugyanis, hogy

a pénzzel kapcsolatos konkrét döntésnek ennél korábban kellett megszületnie a kormányon belül. 

Hogy legyen még egy csavar a történetben, a Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zrt. idei üzleti terve szerint a támogatási időszak egy nappal korábban, szeptember 14-én kezdődött.

A Direkt36 korábbi cikke is azt támasztja alá, hogy már jóval korábban jelentős döntések születtek Csáddal kapcsolatban, mint ahogy arról a nyilvánosság tudomást szerzett volna. A miniszterelnök fia, Orbán Gáspár ugyanis 2023 májusa és 2024 januárja között az afrikai magyar katonai misszió előkészítéséhez kapcsolódó tárgyalás mindegyikén, legalább hat alkalommal részt vett a fotók és videók tanúsága szerint.

A nyomozásban szintén résztvevő Le Monde-nak egy a csádi hatóságokhoz közel álló forrás azt is elárulta, hogy eleve Orbán Gáspár volt az, aki az Afrikában bevettnek számító „családi diplomácián” keresztül a tárgyalások előmozdításához szükséges kapcsolatokat megteremtette.

A csádi misszióra szánt 817 millió forint – amit kicsivel több mint egy év alatt költenek el – bő nyolcszorosa annak, amit kétszer ennyi idő alatt a szomszédos, részben magyarok által is lakott Ukrajnában, az ukrajnai jelenlét finanszírozására szánnak.

Ez ugyanis mindössze 100 millió forint.

Ebből az idei évre azonban csupán 31 millió forint maradt, ebből próbálják meg összehangolni a magyar állam segélyezési tevékenységét, illetve logisztikai segítséget adnak az adományok kezeléséhez.

Nyitóképünkön Orbán Gáspár (balra) Csádban a magyar delegációval.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.