Már Kína importálja a legtöbb orosz energiát

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. június 13.

Külpol

Az ukrajnai háború kitörése óta nem Németország a legnagyobb orosz energiaimportőr.

Kína megelőzte Németországot az orosz energia legnagyobb vásárlójaként az ukrajnai háború kezdete óta – közölte a finn Centre for Research on Energy and Clean Air független kutatócsoport hétfőn.

A kutatóintézet szerint Oroszország mintegy 93 milliárd euró (97 milliárd dollár) bevételre tett szert az olaj, a földgáz és a szén eladásából február 24-e, Ukrajna megtámadása óta, ebből Kínára 12,6 milliárd euró jutott.

A fosszilis tüzelőanyagok 61 százalékát, mintegy 57 milliárd euró értékben exportálták az Európai Unióba a konfliktus első 100 napja alatt – közölte a helsinki székhelyű csoport. Ezen belül Németországba 12,1 milliárd euró, Olaszországba és Hollandiába egyaránt 7,8 milliárd euró, valamint Lengyelországba 4,4 milliárd euró értékben exportáltak fosszilis energiahordozót.

A szervezet által közzétett adatok azt mutatják, hogy Németország továbbra is nagy mértékben függ az orosz energiától, különösen a földgáztól. A májusi import 8 százalékkal csökkent az előző két hónaphoz képest, ami egyébként egybeesett a melegebb időjárás beköszöntével.

Számításaik szerint az Európai Unió összességében májusban több mint napi 100 millió euróval csökkentette az Oroszországból származó energiaimportját, élén Lengyelországgal, amely korábban az orosz olaj és gáz nagy vásárlója volt. Azzal együtt is, hogy Franciaország, Belgium és Hollandia májusban több földgázt és kőolajat szerzett be a szabadpiacokon.

A kutatók elemzésükben kiemelték, hogy mivel Oroszország egyre több olajat exportál hajóval olyan országokba, ahova nincs kiépítve csővezeték, ezért megnőtt a tartályhajók iránti kereslet. A tartályhajók négyötöde viszont európai vagy amerikai cégek tulajdonában van.

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.