Újabb támadástól tartanak német hatóságok, ezért megerősítették Navalnij védelmét Berlinben

  • narancs.hu
  • 2020. szeptember 10.

Külpol

Navalnij már tud beszélni, várhatóan egyre több látogatója lesz, és valószínűleg fel tudja idézni szervezete összeomlásának körülményeit.

Megerősítették a német hatóságok Alekszej Navalnij védelmét, mert attól tartanak, hogy merénylők ismét a Berlinben ápolt orosz ellenzéki politikus életére törnek – jelentette csütörtökön a Der Spiegel a hírportálján.

A mesterséges kómából hétfőn felébresztett Navalnij már tud beszélni, várhatóan egyre több látogatója lesz, és valószínűleg fel tudja idézni szervezete összeomlásának körülményeit, ami "veszélyes lehet a merénylet mögött álló embereknek" – áll a beszámolóban.
A Der Spiegel és a Bellingcat információja szerint német biztonsági szervek abból indulnak ki, hogy Alekszej Navalnij megmérgezése valamely orosz nemzetbiztonsági szolgálat művelete volt. Megállapították, hogy a támadáshoz a Novicsok elnevezésű harci idegméreg egy még erősebb hatású változatát használták, mint az orosz katonai hírszerzés egy különítményének 2018-as akciójában, amely Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya ellen irányult.
Különböző német hatóságok képviselői a napokban folytatott bizalmas megbeszéléseken hangot adtak annak a meggyőződésüknek, hogy a Navalnij-ügyben használt mérget csak egy oroszországi különleges katonai laboratóriumban lehetett előállítani – írta a Der Spiegel, hozzátéve, hogy az orosz állami közreműködésre utaló jelek magyarázzák Angela Merkel szokatlanul kemény minapi sajtónyilatkozatát, amelyben a német kancellár gyilkossági kísérletnek minősítette az Alekszej Navalnijjal történteket, és kijelentette, hogy az eset körüli kérdéseket egyedül az orosz kormány tudja megválaszolni.

Navalnij megmérgezésével ebben a cikkben foglalkoztunk hosszabban: a rettegett vegyi fegyver, a novicsok, de akár egy közönséges növényvédőszer is kórházba juttathatta az orosz ellenzéki politikust, írtuk akkor.

A novicsok egyik kifejlesztője Vil Mirzajanov Szabad Európának azt nyilatkozta, kétségei vannak Navalnij felépülésével kapcsolatban. „Azért gondolom ezt, mert még nem hallottam olyan esetről, amikor valaki teljesen felgyógyult volna egy szerves foszfát vegyifegyver hatóanyagával történő mérgezést követően. Azok az emberek, akik a szovjet időszakban kapcsolatba kerültek ilyen anyagokkal, soha nem tértek vissza korábbi munkájukhoz” – magyarázta Mirzajanov.

Alekszej Navalnij az orosz államfő, Vlagyimir Putyin egyik legismertebb bírálója. Augusztus 20-án ellenzékiekkel tárgyalt Szibériában, és hazafelé, a Moszkvába tartó repülőn rosszul lett. A kómában lévő politikust augusztus 22-én Berlinbe szállították gyógykezelésre.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.