Még mindig nem tudjuk, mivel mérgezték meg Navalnijt

Tudomány

A rettegett vegyi fegyver, a novicsok, de akár egy közönséges növényvédőszer is kórházba juttathatta az orosz ellenzéki politikust.

A legfrissebb hírek alapján javul a gyanú szerint megmérgezett, kómába került, majd Németországba menekített Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető állapota (habár továbbra is mesterséges kómában tartják és géppel lélegeztetik) – német orvosai szerint kezd helyreállni szervezetében a kulcsfontosságú kolinészteráz enzimek (ezen belül is az acetilkolin-észteráz enzim) szintje. Márpedig az acetilkolin-észteráz az idegi impulzusok közvetítésében játszik szerepet úgy, hogy lebontja az acetilkolint, azt a kémiai anyagot, ami az idegvégződések között a jelzéseket közvetíti. Az acetilkolin-észteráz enzim aktivitásának csökkenése az acetilkolin felhalmozódásához vezet az idegvégződésekben, ami a különböző szervekben és szövetekben található idegek túlzott ingerlését eredményezheti. Ha azonban a túlterheléses támadásnak kitett idegrendszer fék és kontroll nélkül minden idegi impulzust továbbít, akkor előbb-utóbb kifullad a megcélzott szerv vagy izom. Az izomernyedtség és -bénulás következménye pedig általában fulladásos halál (ráadásul még a szív is leállhat).

Igen ám, de ennek a kulcsfontosságú enzimnek a szintje nem igazán szokott magától csökkenni (ha csak nem szenvedünk egy ritka, öröklött betegségben), ellenben a modern (úgy a”békés célú", mind a katonai indíttatású) vegyészet számos olyan vegyületet fejlesztett ki, amelyek éppen ennek az ingerületátvitelben kulcsfontosságú enzimnek a szintjét, de legalábbis annak aktivitását csökkentik. Akadnak közöttük gyógyszerek, növényvédő szerek és vegyi fegyverek is – hatásuk ezzel egyező sorrendben egyre erősebb. Miután a német orvosi diagnózisok és a kórlefolyás is a mérgezés gyanúját támasztják alá, már csak az a kérdés, melyik szóba jöhető molekulát, vagy molekulákat vetették be. Jelöltből nincs hiány, az orosz vegyifegyver-gyártás legendás, ennek köszönhetően az oroszok olyan (ráadásul modern!) méregrepertoárral rendelkeznek, ami La Voisin-nak (XIV. Lajos korának hírhedett méregkeverője) is becsületére válna. A sok példa között említhető például a KGB (majd annak utódszervezete, a Szövetségi Biztonsági Szervezet – FSZB) kiugrott tisztje, Alekszander Litvinyenko 2006-os megmérgezése radioaktív polónium izotóppal. És bár az erős gyanú dacára nem lehetett egyértelműen az orosz titkosszolgálati aktivitáshoz kötni, de meg kell emlékeznünk itt Viktor Juscsenko ukrán politikus, egykori elnök elleni 2004-es kémiai merényletkísérletről is: őt egy munkaebéd alkalmából mérgezték meg az egyik leghatásosabb dioxinfélével (TCDD), amelynek biztos jele volt az arcát eltorzító klórakné.

false

A Navalnij kómába eséséért felelős vegyületek között már elsők között is a hírhedett novicsokot (magyarul: újonc) emlegették. Ez tulajdonképpen nem is egy konkrét molekula, hanem kétkomponensű vegyi fegyverek egy egész családja, amelyeket még a szovjet időkben, a hírhedett titkos Foliant program keretében szintetizáltak, mint negyedik generációs vegyi fegyvert. Nyugati források szerint öt különböző novicsok-változatot is hadrendbe állított már az orosz hadsereg, ami nem jelenti azt, hogy valaha is bevetették volna éles harci helyzetben. Voltaképpen egyetlen nem is katonai, hanem (vélelmezett) titkosszolgálati akcióról van tudomásunk, amit novicsokkal hajtottak végre – ez bizony Szergej Szkripal orosz ex-katonatiszt (továbbá lebukott, majd a britekkel kicserélt kettős ügynök) és lánya Julija megmérgezése 2018 március 4-én Angliában, Salisburyben, aminek nyomán mindketten kórházba kerültek, ám végül (több heti illetve hónapi lábadozás után) szerencsésen felépültek. Nem volt ilyen szerencsés az a jórészt gyűjtögetésből élő brit pár, akik hónapokkal később lettek rosszul egy ismeretlen anyagtól a szomszédos Amesburyben. A férfi (Charlie Rowley) egyik szokásos beszerzőkörútja közben egy parfümösdobozt talált a merénylet helyszínétől nem messze, Salisburyben, hazavitte, majd a nőnek (Dawn Sturgess) adta, aki a csuklójára permetezett a vélelmezett parfümös üveg tartalmából, amiben valójában a tavaszi merénylet alighanem orosz titkosszolgálati hátterű elkövetői által egyszerűen kihajított novicsok rejtőzhetett. A balvégzetű brit hölgy negyedóra múlva rosszul lett, kórházba került és nyolc nap múlva meghalt. A férfi azonban, bár szintén kontaktusba került a méreggel, túlélte.  Ez az eset is rávilágít arra, hogy a novicsok, melyet a merénylet nyomán a britek és a vegyi fegyverek betiltásáért küzdő kormányközi szervezet, az OPCW (Organisation for the Prohibition of Chemical Weapons) szakértői is azonosítottak, rendkívül könnyen szívódik fel, akár bőrön át is. Ráadásul a kétkomponensű (bináris) vegyi fegyverekhez hasonló módon a legtöbb novicsok-típus is önmagukban csupán mérsékelten mérgező előanyagokból áll, ám ezek egymással reakcióba lépve gyilkos vegyületet alkotnak.  Megjegyzendő, hogy már akadt olyan orosz vegyifegyver-szakértő, aki a maga cinikus módján nevetségesnek találta a novicsok-hipotézist (márpedig Vlagyimir Ugljov részt is vett a szörnyű fegyver kifejlesztésében) – mondván, hogy egy ilyen támadást Navalnij nem úszott volna meg ilyen könnyen, ráadásul (a Szkripal-merénylethez hasonlóan) mások is súlyos mérgezést kaptak volna a környezetében.

*

Amíg laborvizsgálatok nem erősitik meg egyértelműen, milyen vegyület okozta a mérgezést, érdemes végiggondolni, mely anyagok váltanak ki hasonló hatást, azaz blokkolják a kolinészteráz enzimek működését. Rendelkezésre állnak természetesen a klasszikus szerves foszforvegyület idegmérgek („ideggázokként” is emlegetik őket, habár szobahőmérsékleten zömmel folyékony halmazállapotúak). Ilyenek a tabun, a szarin és a szomán – ezeket először német vegyészek szintetizálták még a harmincas években, majd már a 2. világháború alatt.

 

Egy szippantás elég - Vegyi fegyverek

Legutóbb a szíriai polgárháborúban vetették be őket, de tartunk tőle, hogy nem utoljára. Korunkban gyakran támadják a vegyészeket - sokszor oktalanul - kockázatos és kétes hatású leleményeik miatt. A harci gázok és a kémiai fegyverek kiötlése, szintetizálása azonban aligha kerül majd fel a kémia fejlődésének dicsőségtáblájára.

Esetleg szóba kerülhet a hírhedett VX nevű íztelen-szagtalan borostyánsárga folyadék, amelyet először már Angliában állítottak elő az ötvenes években – de természetesen ez is német vegyészek még a harmincas években (főleg az IG Farbennél) folytatott kutatásainak gyümölcse. A mostani eset szempontjából releváns, hogy a közelmúltban már hajtottak végre sikeres merényletet VX segítségével. Az észak-koreai disszidens Kim Dzsong-Namot (a jelenlegi észak-koreai zsarnok, Kim Dzsong-Un féltestvérét) 2017. február 13-án Kuala Lumpur nemzetközi repülőterén támadta meg egy vietnámi és egy indonéz nő, akiket előzőleg meggyőztek, hogy csak kandi kamerás akcióban vesznek részt. Egyikük valamilyen folyadékot fecskendezett Kim arcába, a másik pedig (az észak-koreai ügynökök által kiötölt fedősztorinak megfelelően mintegy a csíny részeként) egy nedves folyadékkal átitatott kendőt terített az áldozat arcára, aki rögtön rosszul lett és már a kórházba szállítás közben meghalt. A VX  használatát igazolták a laborvizsgálatok, ugyanakkor a két nőnek (habár nem viseltek kesztyűt) nem lett semmi baja, amiből az következik, hogy az arcába spriccelt, illetve a nedves kendővel felvitt anyagok csupán a VX két izolált elővegyületét (prekurzorát) tartalmazták, amelyek csak Kim arcán léptek egymással reakcióba. Az orvosok Navalnijhoz hasonlóan atropinnal és adrenalinnal próbálták kezelni Kimet is, ami már önmagában gyanút kelt. Ugyanakkor a vélelmezett Navalnij-merénylet körülményei (repülőgépen lett rosszul, előtte a tomszki repülőtéren ivott valamit) némileg csökkentik annak a valószínűségét, hogy direktben acetilkolin-észteráz blokkoló, akár két komponensű vegyifegyverrel támadták meg. Persze számos más vegyület is van, amelyek kémiai rokonai a fenti hírhedett anyagoknak (szintén szerves foszfátok), de mondjuk növényvédőszerként használják őket. Ezek közül a mezőgazdasági rovarkártevők ellen használt klórpirifosz esetében konkrétan felmerült, hogy használták már Oroszországban merényletek során. De hasonló, az acetilkolin-észteráz enzim működését gátló hatást váltanak ki a szerves vegyületek egy másik csoportjába (karbamátok) tartozó növényvédőanyagok, ráadásként számos gyógyszer is, amelyeket például az Alzheimer-kór tüneteinek enyhítésére, alvászavarokra, vagy éppen glaukóma kezelésére használnak.

További alapos laborvizsgálatok híján lehetetlen lesz eldönteni, hogy milyen anyaggal mérgezték meg Navalnijt – már ha nem véletlen (esetleg anyagcserezavarral kombinált) növényvédőszer-baleset történt, amit például a kissé meseszerű hivatalos orosz álláspont sugall.

Neked ajánljuk