Az Európai Parlament (EP) visszavonta Aung Szan Szú Kjí Nobel-békedíjas mianmari vezető Szaharov-díját, ezzel hivatalosan kizárták az emberi jogok védelméért díjazottak közösségéből –erről döntött az EP házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Értekezlete csütörtökön.
A buddhista többségű ország de facto miniszterelnökével szemben hozott döntés indoklása szerint Aung Szan Szú Kjí szemet hunyt a Mianmarban élő, főként muzulmán rohingja kisebbséget érő támadások és jogsértések felett.
| A díjról A Nobel-békedíjas Andrej Szaharov orosz atomfizikusról elnevezett kitüntetést 1988 óta minden évben olyasvalakinek ítélik oda, aki jelentős erőfeszítéseket tesz, nagy áldozatokat vállal az emberi jogokért, a gondolatszabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelemben. Az 50 ezer euróval járó elismerést 2018-ban Oleh Szencov ukrán filmrendező, 2019-ben lham Tohti ujgur kisebbségjogi aktivista kapta. |
A demokráciáért folytatott harc egykori bajnokától egymás után vonják vissza a nemzetközi kitüntetéseket, amióta 2017 augusztusában megkezdődött a rohingják tömeges elmenekülése az országból. 2018-ban az Amnesty International (AI) is visszavonta a legmagasabb emberi jogi kitüntetését a mianmari vezetőtől.
„Elég kiábrándító, hogy nem csupán nem szólalt fel az erőszak ellen, még felháborító dolgokat is mondott, beleértve ebbe, hogy nem akarta kimondani a rohingja szót. A hallgatásával és a nyilatkozataival sajnos megerősítette a mianmari lakosság előítéleteit a rohingjákkal szemben. De ne felejtsük el, hogy a rohingják legyilkolása, elkergetése mögött a hadsereg áll. A hadsereg főparancsnoka a felelős azért, ami történik. Szú Kjínek nyilvánvalóan többet kellett volna tennie, de a nemzetközi közösség figyelmét ez nem terelheti el a valódi felelősökről, mivel nem Szú Kjí irányítja a hadsereget.” – nyilatkozta lapunknak Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára Aung Szan Szú Kjíről a díj visszavonása előtt.
Az idén hetvenöt éves politikus évtizedekig a világ leghíresebb politikai foglya volt, miután az akkori Burmában ellenzéki pártot alapított és az országot uraló katonai junta elleni békés ellenállásra buzdított. 2016-tól az ázsiai ország tényleges vezetője.
Mianmar Arakán nevű államában több mint egymillió, főként muzulmán, kisebb részben hindu vallású rohingja él. A kormány a szomszédos Bangladesből származó illegális bevándorlóknak tekinti őket, nem hajlandó állampolgárságot adni nekik, így jogfosztottak, utazásukat korlátozzák. Az 56 milliós Mianmar lakosságának nagy része buddhista. Bangladesben is egyre ellenségesebben viszonyulnak az ott élő több mint 400 ezer rohingjához, akik az 1990-es években menekültek a szegény ázsiai országba.
Az egész világ ölbe tett kézzel nézi, ahogy végbemegy a népirtás
Mindenki tudja, hogy tömegesen gyilkolják a rohingjákat Mianmarban, de senki nem lép közbe. Van egy népcsoport, amelyet évtizedek óta vallási és etnikai alapon üldöznek. Az állam megvonta tőlük az alapvető jogaikat. Nagy részüket táborokba zárta. Kitiltotta a külső megfigyelőket, a segélyszervezeteket, a sajtót, vagyis mindenkit, aki ellenőrizni tudta volna az eseményeket.
