Meghalt Hoszni Mubarak

  • MTI
  • 2020. február 25.

Külpol

A volt egyiptomi elnök 91 éves volt.

Az egykori elnököt halálhíréről a Reuters számolt be az egyiptomi állami tévére hivatkozva.

Mint ismert, Mubarak 1981 és 2011 között volt Egyiptom első embere, aki erős kézzel - kritikusai szerint diktátorként - irányította országát. Rendszerét a 2011-es arab tavasz névre keresztelt tüntetéssorozat sodorta el.

Az utolsó képek egyikén. 2016-ban a kórház ablakából integet

Az utolsó képek egyikén. 2016-ban a kórház ablakából integet

Fotó: MTI/EPA/Haled el-Fiki

Lemondása után a 2011-es eseményeket vizsgáló bíróság életfogytiglani ítélte, mert a tüntetések idején 800 ember életét vesztette a karhatalom fellépése következtében. Igaz, 2014-ben a gyilkosság vádjában felmentették. Ugyanakkor sikkasztással is vádolták.

Miközben Egyiptomot erős kézzel irányította, Nyugat-barát politikát folytatott és egyezségre törekedett Izraellel, üldözte az iszlám szélesőségeseket hazájában.

Egyes információk szerint gyomorrákja volt, 2017-ig börtönben ült, betegsége miatt kórházi kezelést kapott.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.