Hamburgban a kormányzó szociáldemokraták nyertek

  • narancs.hu
  • 2020. február 23.

Külpol

A szélsőjobboldali AfD pedig kiesett a tartományi parlamentből.

A kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kapta a legtöbb szavazatot a németországi Hamburgban vasárnap tartott helyi törvényhozási választáson, az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali párt pedig öt év után búcsúzik a tartományi parlamenttől (Bürgerschaft), ezt mutatja a szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) urnazárás után közzétett eredménye.

Az országos köztelevíziók (ARD, ZDF) megbízásából készített felmérések alapján az SPD a szavazatok 37,5-38 százalékát szerezte meg.

Ez gyengülés a legutóbbi, 2015-ben tartott választáson elért 45,6 százalékhoz képest, de a szociáldemokraták hamburgi szervezete így is nagyságrendekkel erősebb támogatottsággal rendelkezik, mint bármely vetélytárs, és népszerűsége messze meghaladja az SPD 12 százalék körüli országos népszerűségét.

A második helyen a Zöldek végeztek, a szavazatok 25,5 százalékával. A baloldali irányultságú ökopárt így megduplázta támogatottságát az öt évvel ezelőtti 12,3 százalékhoz képest. A Zöldek hamburgi népszerűsége a párt országos népszerűségének megfelelően alakult.

Az exit pollok alapján a következő öt évben is az SPD és a Zöldek koalíciója vezetheti a tartományi rangú északnémet kikötővárost, várhatóan kétharmados többségük lesz a Bürgerschaftban.

A törvényhozás harmadik ereje a Kereszténydemokrata Unió (CDU) lehet, 11-11,5 százalékkal, ami gyengülés az öt évvel korábbi 15,9 százalékhoz képest, és a párt eddigi leggyengébb helyi eredménye. A CDU hamburgi támogatottsága így messze elmarad a párt 26-28 százalék körüli országos választói támogatottságától.

Az SPD-től balra álló Baloldal a szavazatok 9-9,5 százalékát gyűjtötte össze, kissé erősödött a 2015-ös 8,5 százalékhoz képest, ami megfelel az országos trendnek.

A CDU-tól jobbra álló AfD 4,7-4,8 százalékos eredménnyel végzett, a 2015-ös 6,1 százalék után. A bejutási küszöb 5 százalék. A párt így várhatóan távozni kényszerül a hamburgi tartományi gyűlésből. Az AfD hagyományosan kevésbé népszerű az ország nyugati részén - így például Hamburgban -, mint keleten, a volt NDK területén, ahol jellemzően 20 százalék feletti eredményt ér el a tartományi választásokon.

Szintén gyengült a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP), amely azonban valószínűleg megőrzi képviseletét a Bürgerschaftban. Az exit pollok szerint a szavazatok 5 százalékát gyűjtötte össze, szemben az öt évvel ezelőtti 7,4 százalékkal.

A CDU, az AfD és az FDP gyengülését elemzők összefüggésbe hozzák a Türingia tartományi politikai válsággal. Ott az AfD törvényhozási (Landtag-) képviselői előzetes bejelentés nélkül testületileg kiálltak saját jelöltjük mögül a titkos miniszterelnök-választáson, és átszavaztak az FDP jelöltjére, aki így saját pártja, az AfD és a CDU képviselőinek támogatásával elnyerte a tisztséget, holott mind a liberálisok, mind a kereszténydemokraták kizárják az együttműködést az AfD-vel. Az eset országos felháborodást váltott ki.

A választási részvételi arány emelkedett. A 16 órai adatok szerint az 1,3 millió választásra jogosult hamburgi 57 százaléka voksolt, a részvételi arány így már két órával a választás vége előtt meghaladta az öt évvel ezelőtt a 18 órai urnazáráskor regisztrált 56,5 százalékot.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.