Megihlette őket a Momentum, összefogtak a párizsi olimpia ellen

  • Gera Márton
  • 2017. március 6.

Külpol

„Sokkal jobb lenne, ha olyan dolgokra költenénk a pénzt, ami valóban hasznos az emberek számára” – már nemcsak Budapesten, hanem Párizsban is ezt mondják.

„Nem akarjuk a pénz, a beton és a szponzorok olimpiáját!” – így kezdődik az a petíció, amely február 17-én jelent meg egy internetes oldalon, és amelyet eddig közel tízezren írtak alá. A petíciót nem a budapesti olimpia ellenzői indították, hanem néhány párizsi, akik úgy érzik, nem csupán Budapestnek, a francia fővárosnak is csak hátránya származnék a 2024-es olimpia megrendezéséből. A magyarnarancs.hu elérte a kezdeményezés egyik elindítóját. Frédéric Viale elmondta: akik úgy gondolták, hogy

a 2024-es olimpia káros lenne Párizsnak,

elhatározták, hogy indítanak egy online petíciót a népszavazás érdekében.

Frédéric szerint Franciaországban is erőteljes az olimpiai pályázat propagandája, így nincs könnyű dolguk. „A petíciót viszont azért is indítottuk, hogy felrázzuk a közvéleményt, és rávilágítsunk a jelenlegi problémákra” – jegyzi meg. A párizsi mozgalom szándékosan február 17-én élesítette az online petíciót: akkor, amikor a Momentum képviselői Budapesten leadták a 266 151 aláírást. „Hogy úgy mondjam, Budapest megnyitotta számunkra az utat. A magyarországi olimpiaellenes, népszavazásért vívott kampány nagyon inspiráló volt számunkra, és reméljük, hogy hasonlóan sikeresek tudunk lenni, mint a budapestiek.”

A párizsi mozgalom szerint nem helyes, hogy a pályázás előtt a francia fővárosban sem kérték ki az emberek véleményét. Megválasztása előtt még Anne Hidalgo, Párizs jelenlegi polgármestere is ellenezte a pályázatot; akkor az anyagiakra hivatkozott, most viszont már nincsenek ellenvetései. A petíció elindítóinak ellenben vannak, ők ugyanis azt mondják, nem akarják, hogy az olimpia után „extravagáns létesítmények” rohadjanak a városban, ahogy azt is szeretnék elkerülni, hogy ökológiailag még jobban lepusztítsák Párizst az olimpia miatt. Frédéric szerint

a közpénzeket hasznosabb dolgokra kellene költeni, mint egy olimpia.

„Az állami kórházak kritikus állapotban vannak, az iskolákkal és közszolgáltatásokkal is gond van Franciaországban. Sokkal jobb lenne, ha olyan dolgokra költenénk a pénzt, ami valóban hasznos a lakosság számára” – magyarázza Frédéric Viale. Szerinte az sem igaz, hogy Párizs akár már holnap is tudna olimpiát rendezni, mivel építkezésekre ott is szükség volna. „Az igaz, hogy a valódi probléma itt nem a sporttal kapcsolatos beruházások ára, hanem az útfelújítások, a metróvonalak vagy a repülőtér fejlesztése… Ezek rendkívül drágák, és a tervezett költségvetés általában elszáll, ha sürget egy olimpia.”

Hamburgban népszavazáson utasították el az emberek az olimpiát, és Budapesten is lett volna referendum, ha a kormány és a Fővárosi Közgyűlés (pontosabban Orbán Viktor, Tarlós István és Borkai Zsolt) a 266 ezer aláírás láttán nem vonja vissza a pályázatot. A francia ellenzők bár megkeresték a német és a magyar aktivistákat is, most azon dolgoznak, hogy minél szélesebb körrel megismertessék érveiket. De azt is tudják, hogyan tovább.

„Tervezünk egy tüntetést májusra,

amikor a NOB bizottsága Franciaországba látogat” – mondja Frédéric, aki fontosnak tartja megjegyezni, hogy a mozgalom független mindenféle politikai párttól, noha néhány zöld, valamint bal- és jobboldali politikus is támogatja a kezdeményezést. Egyelőre negyvenen vannak a mozgalomban, és havonta találkoznak. „Aktívak és elszántak vagyunk” – teszi hozzá.

A párizsi ellenzők nincsenek könnyű helyzetben, mert kezdeményezésük nem tekinthető „hivatalosnak”, mivel a népszavazás kiírásához a parlamenti képviselők egyötödének a támogatása is szükséges, és ez nincs meg. Arra ugyanakkor mindenképpen rávilágít a mozgalom, hogy egyre kevesebb országban akarnak olimpiát rendezni, s hogy a játékok társadalmi támogatottsága is csökken. Hogy ennek mi az oka, és hogy a jövőben valószínűleg miért csak a nem demokratikus országok fognak az olimpiarendezésért versengeni, arról itt olvashatnak bővebben.

A leadkép forrása a NON aux JO 2024 à Paris nevű mozgalom Facebook-oldala.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.