Megihlette őket a Momentum, összefogtak a párizsi olimpia ellen

  • Gera Márton
  • 2017. március 6.

Külpol

„Sokkal jobb lenne, ha olyan dolgokra költenénk a pénzt, ami valóban hasznos az emberek számára” – már nemcsak Budapesten, hanem Párizsban is ezt mondják.

„Nem akarjuk a pénz, a beton és a szponzorok olimpiáját!” – így kezdődik az a petíció, amely február 17-én jelent meg egy internetes oldalon, és amelyet eddig közel tízezren írtak alá. A petíciót nem a budapesti olimpia ellenzői indították, hanem néhány párizsi, akik úgy érzik, nem csupán Budapestnek, a francia fővárosnak is csak hátránya származnék a 2024-es olimpia megrendezéséből. A magyarnarancs.hu elérte a kezdeményezés egyik elindítóját. Frédéric Viale elmondta: akik úgy gondolták, hogy

a 2024-es olimpia káros lenne Párizsnak,

elhatározták, hogy indítanak egy online petíciót a népszavazás érdekében.

Frédéric szerint Franciaországban is erőteljes az olimpiai pályázat propagandája, így nincs könnyű dolguk. „A petíciót viszont azért is indítottuk, hogy felrázzuk a közvéleményt, és rávilágítsunk a jelenlegi problémákra” – jegyzi meg. A párizsi mozgalom szándékosan február 17-én élesítette az online petíciót: akkor, amikor a Momentum képviselői Budapesten leadták a 266 151 aláírást. „Hogy úgy mondjam, Budapest megnyitotta számunkra az utat. A magyarországi olimpiaellenes, népszavazásért vívott kampány nagyon inspiráló volt számunkra, és reméljük, hogy hasonlóan sikeresek tudunk lenni, mint a budapestiek.”

A párizsi mozgalom szerint nem helyes, hogy a pályázás előtt a francia fővárosban sem kérték ki az emberek véleményét. Megválasztása előtt még Anne Hidalgo, Párizs jelenlegi polgármestere is ellenezte a pályázatot; akkor az anyagiakra hivatkozott, most viszont már nincsenek ellenvetései. A petíció elindítóinak ellenben vannak, ők ugyanis azt mondják, nem akarják, hogy az olimpia után „extravagáns létesítmények” rohadjanak a városban, ahogy azt is szeretnék elkerülni, hogy ökológiailag még jobban lepusztítsák Párizst az olimpia miatt. Frédéric szerint

a közpénzeket hasznosabb dolgokra kellene költeni, mint egy olimpia.

„Az állami kórházak kritikus állapotban vannak, az iskolákkal és közszolgáltatásokkal is gond van Franciaországban. Sokkal jobb lenne, ha olyan dolgokra költenénk a pénzt, ami valóban hasznos a lakosság számára” – magyarázza Frédéric Viale. Szerinte az sem igaz, hogy Párizs akár már holnap is tudna olimpiát rendezni, mivel építkezésekre ott is szükség volna. „Az igaz, hogy a valódi probléma itt nem a sporttal kapcsolatos beruházások ára, hanem az útfelújítások, a metróvonalak vagy a repülőtér fejlesztése… Ezek rendkívül drágák, és a tervezett költségvetés általában elszáll, ha sürget egy olimpia.”

Hamburgban népszavazáson utasították el az emberek az olimpiát, és Budapesten is lett volna referendum, ha a kormány és a Fővárosi Közgyűlés (pontosabban Orbán Viktor, Tarlós István és Borkai Zsolt) a 266 ezer aláírás láttán nem vonja vissza a pályázatot. A francia ellenzők bár megkeresték a német és a magyar aktivistákat is, most azon dolgoznak, hogy minél szélesebb körrel megismertessék érveiket. De azt is tudják, hogyan tovább.

„Tervezünk egy tüntetést májusra,

amikor a NOB bizottsága Franciaországba látogat” – mondja Frédéric, aki fontosnak tartja megjegyezni, hogy a mozgalom független mindenféle politikai párttól, noha néhány zöld, valamint bal- és jobboldali politikus is támogatja a kezdeményezést. Egyelőre negyvenen vannak a mozgalomban, és havonta találkoznak. „Aktívak és elszántak vagyunk” – teszi hozzá.

A párizsi ellenzők nincsenek könnyű helyzetben, mert kezdeményezésük nem tekinthető „hivatalosnak”, mivel a népszavazás kiírásához a parlamenti képviselők egyötödének a támogatása is szükséges, és ez nincs meg. Arra ugyanakkor mindenképpen rávilágít a mozgalom, hogy egyre kevesebb országban akarnak olimpiát rendezni, s hogy a játékok társadalmi támogatottsága is csökken. Hogy ennek mi az oka, és hogy a jövőben valószínűleg miért csak a nem demokratikus országok fognak az olimpiarendezésért versengeni, arról itt olvashatnak bővebben.

A leadkép forrása a NON aux JO 2024 à Paris nevű mozgalom Facebook-oldala.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.