Megint verik – Feketék és rendőrök harca Amerikában

  • narancs.hu
  • 2015. július 2.

Külpol

Számos, halállal végződő incidens után egyetlen év alatt jelentősen megkopott Amerikában a fekete állampolgárok bizalma a rendőrségben. Az ismerős mintákat mutató helyzet súlyos, de nem teljesen reménytelen. Ajánló a ma megjelent Magyar Narancsból.

2014 júliusa óta, amikor is Staten Islanden egy fekete férfit, Eric Garnert fojtófogásban tartott egy fehér rendőr, akit végül nem helyeztek vád alá, pedig Garner belehalt a szorításba, kilenc olyan eset kapott nagyobb nyilvánosságot, amely ugyanazt a sötét mintázatot mutatja. 1. Fiatal fekete férfit igazoltat/üldözőbe vesz/letartóztat egy fehér rendőr. 2. A fekete férfi az eljárás közben életét veszti. 3. A rendőr ellen végül nem emelnek vádat. Az utóhatások között pedig országszerte zajló békés tüntetések és frissen formálódó protestmozgalmak éppúgy akadtak, mint súlyos utcai zavargások (Fergusonban és Baltimore-ban), vagy bosszúból elkövetett kettős rendőrgyilkosság (New Yorkban).

false

Ám ha jobban megvizsgáljuk az eseteket, kiderül, hogy jelentős különbségek vannak köztük. Fergusonban például alapos vizsgálatok bizonyították be, hogy tavaly augusztusban Darren Wilson semmilyen törvénysértést nem követett el, amikor a nyílt utcán agyonlőtte Michael Brownt, aki igazoltatás közben rátámadt, és a szolgálati fegyvere után kapott. Ezzel szemben idén áprilisban Dél-Karolinában fel sem merülhetett a törvényesség (különösen azért nem, mert az esetről egy járókelő tökéletesen használható videót készített a telefonjával), amikor a fegyvertelen Walter Scottot menekülés közben többször hátba lőtte Michael Slager rendőr. Nem is merült fel: a rendőrt jelenleg gyilkossággal gyanúsítják. De történtek olyan szomorú üzemzavarok is, amelyek az alapítása óta fegyvertartási lázban égő országban elkerülhetetlenül megtörténnek olykor, mint például tavaly novemberben Clevelandben, ahol egy rendőr sietve agyonlőtt egy kiskorút, aki az igazira megtévesztésig hasonlító játék fegyverrel hadonászott az utcán (a rendőr ellen várhatóan hamarosan vádat emelnek). Összességében tehát semmiképp sem állítható, hogy Amerikában egy általános, a középnyugatot és a keleti partot (ahol az esetek történtek) egységesen sújtó, az igazságszolgáltatást egyfajta gonosz egységbe forrasztó rasszista reneszánsz lopakodna épp elő a kövek alól – ám szimpla véletlenekről szintúgy nem beszélhetünk.

A bonyolult helyzetet értőn elemző Greff András írása a ma megjelent Magyar Narancsban olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Fuss, és tévedj el Budapesten!

Budapestre jött a City Race Euro Tour, egy városi tájfutó rendezvénysorozat. Három napon át futhatunk Budapest különböző részein egy térképpel, amelyen a kukák is fel vannak tüntetve, de az utcanevek nem láthatóak. De mire is jó ez az egész?

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.