Megszólalt Navalnij ügyében a strasbourgi emberi jogi bíróság

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. február 17.

Külpol

Felszólították Oroszországot, hogy engedjék szabadon az aktivistát. 

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ideiglenes intézkedésként arra szólította fel szerdán Oroszországot, hogy azonnali hatállyal bocsássa szabadon Alekszej Navalnij bebörtönzött ellenzéki politikust.

A tájékoztatás szerint Navalnij január 20-án fordult a fogva tartásával kapcsolatos panaszaival a strasbourgi székhelyű Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz, amely most a szabadon bocsátását kérte.

Mint írták, a kérelemben foglalt sérelmek kivizsgálására Oroszországnak feltett kérdésekre adott válaszokat Navalnij vitatta. Véleménye szerint az orosz kormány által felsorolt intézkedések nem biztosítottak számára elegendő védelmet élete és egészsége tekintetében.

A bíróság szerint

figyelembe véve a kérelmező életét fenyegető kockázatok jellegét és mértékét, illetve fogva tartása általános körülményeit, "első látásra" nyilvánvalónak bizonyult, hogy szükséges az ideiglenes intézkedés alkalmazása az eljárási szabályzat 39. cikke alapján.

Hozzátették, a vonatkozó cikk szerinti intézkedés nem befolyásolja az üggyel kapcsolatos későbbi döntéseket.

Az EJEB kizárólag kivételes esetekben rendel el ideiglenes intézkedéseket, akkor, ha azok hiányában a panaszosok visszafordíthatatlan károk kockázatával néznének szembe.

Konsztantyin Csujcsenko orosz igazságügyi miniszter válaszul közölte, hogy "teljesíthetetlen" az EJEB kérése, ellentmond az orosz jogrendnek, s nem tartalmaz jogi normákra hivatkozást sem. 

"Az EJEB-től ma megkapott, Navalnij szabadon bocsátásáról szóló követelés több okból példátlan. Először is ez nyilvánvaló és durva beavatkozás egy szuverén ország bírói hatalmának tevékenységébe"

- hangzott a közlemény.

"Másodszor, ez a követelés megalapozatlan és jogszerűtlen, mert nem tartalmaz utalást egyetlen olyan tényre, olyan jogi normára sem, amely lehetővé tenné a bíróságnak, hogy ilyen döntést hozzon. Harmadszor, a követelés szándékosan teljesíthetetlen, mert az orosz jogrend értelmében nincs jogalapja az adott személy felszabadításának" - fogalmazott Csujcsenko.

Az orosz igazságügyi tárca azzal érvelt, hogy az EJEB nem helyettesítheti a nemzeti bíróságot és nem semmisítheti meg annak döntéseit, az úgynevezett ideiglenes intézkedésekről pedig az emberi jogok európai egyezménye nem rendelkezik, ezeket az államok inkább jóakaratukból hajtják végre, az elítéltnek a büntetés-végrehajtási intézményekből való elengedése pedig nyilvánvalóan ellentmond az ideiglenes intézkedések jogi természetének, amelyek célja az ügyek EJEB általi normális tárgyalási folyamatának biztosítása.

Pjotr Tolsztoj, az orosz parlement alsóházának elnökhelyettese azt is felhozta, hogy egy tavaly életbe lépett alkotmánymódosítás úgy rendelkezik, hogy Oroszország teljesíti nemzetközi kötelezettségeit. Ám abban az esetben,

ha a nemzetközi szervek, így az EJEB annyira átpolitizáltan értelmezik vele szemben a szerződéseket, hogy az ellentétbe kerül az orosz alaptörvénnyel, ezt nem fogja megtenni.

Alekszej Navalnij ellenzéki politikust január 17-én őrizetbe vették a moszkvai repülőtéren, amikor hazatért, egy bíróság pedig február 2-án letöltendőre változtatta a politikusnak az úgynevezett Yves Rocher-ügyben hozott felfüggesztett szabadságvesztését. Az ítélet értelmében Navalnijnak 2 év 8 hónapot kell börtönben töltenie. Az ügy fellebbviteli tárgyalását péntekre tűzték ki.

Az Yves Rocher Vostok-ügyben Alekszej Navalnijt és öccsét, Oleget 2014 decemberében csalás és pénzmosás címén ítélték el, amiért szállítmányozási cégük a vád szerint túlszámlázott a francia kozmetikai cég oroszországi leányvállalatának. Alekszejre felfüggesztett, öccsére, Olegre pedig letöltendő börtönbüntetést szabott ki a bíróság. Navalnij támogatói szerint az ügyben politikai verdikt született, Oleg Navalnij a büntetését már letöltötte.

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?