Merkel és Macron közösen fognak neki az Európai Unió újjáalakításához

  • Narancs.hu/MTI
  • 2018. április 19.

Külpol

A júniusi EU-csúcsig közös javaslatokat dolgoznak ki.

Az Európai Unió (EU) reformja nem lehet az „elitek projektje”, az emberek javát kell szolgálnia – mondta csütörtökön Angela Merkel német kancellár Berlinben, a francia államfővel folytatott megbeszélése előtt.

Az MTI tudósítása szerint Merkel hangsúlyozta: Berlin és Párizs a júniusi EU-csúcsig közös javaslatokat készít az EU „újjáalakításáról”. Ennek olyan projektnek kell lennie, ami megmutatja, hogy „értékeinket és érdekeinket csak együtt tudjuk érvényesíteni a világban”, és ebben „sokszínűségünknek gazdagítania, és nem zavarnia kellene bennünket”.

Emmanuel Macron ehhez hozzátette: az EU sorsdöntő korszakát éli, a közös szuverenitást próbára teszi a nemzetközi viszonyok alakulása, és kihívás elé állítja a világkereskedelem, a technológia és az éghajlat változása, valamint a közösségen belül keletkezett „kétségek és erős nacionalista víziók”.

Ezért az uniónak a múlt és a jelen mellett a jövő kérdéseire is választ kell adnia: Franciaország és Németország a gazdasági unióval és a valutaunióval, a bankunióval, a migrációval, a közös kül- és biztonságpolitikával, a védelem-, az energia-, a klíma- és az innovációs politikával kapcsolatban is közös javaslatokat fogalmaz meg.

false

 

Fotó: MTI/AP

Macron a menekültügyi rendszer megújítását tartja az egyik legfontosabb teendőnek, hiszen továbbra is nagy az Európai Unióra nehezedő migrációs nyomás, ezért „meg kell állapodni a közösség új menekültügyi rendszeréről, ami a külső és a belső szolidaritást is biztosítja. A külső szolidaritás az EU külső határainak közös védelmét jelenti, a belső szolidaritást pedig a menekültek tagállamok közötti elosztását szabályozó kvóták, amelyek akkor lépnek életbe, ha valamely tagállamra rendkívüli nyomás nehezedik. Nem lehet egyetlen országra hagyni a befogadás és az integráció feladatát”.

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.