Merkel és Macron közösen fognak neki az Európai Unió újjáalakításához

  • Narancs.hu/MTI
  • 2018. április 19.

Külpol

A júniusi EU-csúcsig közös javaslatokat dolgoznak ki.

Az Európai Unió (EU) reformja nem lehet az „elitek projektje”, az emberek javát kell szolgálnia – mondta csütörtökön Angela Merkel német kancellár Berlinben, a francia államfővel folytatott megbeszélése előtt.

Az MTI tudósítása szerint Merkel hangsúlyozta: Berlin és Párizs a júniusi EU-csúcsig közös javaslatokat készít az EU „újjáalakításáról”. Ennek olyan projektnek kell lennie, ami megmutatja, hogy „értékeinket és érdekeinket csak együtt tudjuk érvényesíteni a világban”, és ebben „sokszínűségünknek gazdagítania, és nem zavarnia kellene bennünket”.

Emmanuel Macron ehhez hozzátette: az EU sorsdöntő korszakát éli, a közös szuverenitást próbára teszi a nemzetközi viszonyok alakulása, és kihívás elé állítja a világkereskedelem, a technológia és az éghajlat változása, valamint a közösségen belül keletkezett „kétségek és erős nacionalista víziók”.

Ezért az uniónak a múlt és a jelen mellett a jövő kérdéseire is választ kell adnia: Franciaország és Németország a gazdasági unióval és a valutaunióval, a bankunióval, a migrációval, a közös kül- és biztonságpolitikával, a védelem-, az energia-, a klíma- és az innovációs politikával kapcsolatban is közös javaslatokat fogalmaz meg.

false

 

Fotó: MTI/AP

Macron a menekültügyi rendszer megújítását tartja az egyik legfontosabb teendőnek, hiszen továbbra is nagy az Európai Unióra nehezedő migrációs nyomás, ezért „meg kell állapodni a közösség új menekültügyi rendszeréről, ami a külső és a belső szolidaritást is biztosítja. A külső szolidaritás az EU külső határainak közös védelmét jelenti, a belső szolidaritást pedig a menekültek tagállamok közötti elosztását szabályozó kvóták, amelyek akkor lépnek életbe, ha valamely tagállamra rendkívüli nyomás nehezedik. Nem lehet egyetlen országra hagyni a befogadás és az integráció feladatát”.

Figyelmébe ajánljuk

Megvenné Grönlandot Donald Trump

  • narancs.hu
Még hivatalba sem lépett a megválaszott elnök, de máris megfogalmazta, milyen fontos lenne az Egyesült Államok számára megszerezni a Dániához tartozó szigetet.