Miért jön Magyarországra Pompeo?

  • narancs.hu
  • 2019. február 11.

Külpol

Nyolc év után Magyarországra látogat az USA külügyminisztere. A diplomáciai gesztus mögött egy katonai és egy gázüzlet is meghúzódik.

Egy katonai üzleten két diplomáciai meccset akar nyerni az Orbán-kormány – írja ma a 24.hu, szombaton a Direkt36.

A portálok információi szerint amerikai rakétákkal felszerelt norvég légvédelmi rendszer vásárlását tervezi az Orbán-kormány. Ez lenne a több ezer milliárd forintosra tervezett haderőfejlesztési program egyik legdrágább darabja. Egy ilyen beszerzés a hadiipari piacokon is komoly tételnek számít, ami hatással lehet a diplomáciai kapcsolatokra.

2011 nyara, Hillary Clinton látogatása óta először érkezik Budapestre az Egyesült Államok külügyminisztere. Mike Pompeo mai budapesti útja nagy fegyvertény a magyar diplomácia számára. A nyolc éve várt diplomáciai gesztus mögött azonban egy hatalmas katonai beszerzés és egy gázüzlet is meghúzódik.

A 24.hu információja szerint a tárgyalások egyik sarkalatos témája a magyar honvédség új légvédelmi rakétarendszerének beszerzése lehet. A honvédség egy amerikai rakétákkal felszerelt norvég légvédelmi rendszer, a NASAMS (Norwegian Advanced Surface to Air Missile System) rendszer mellett teheti le a voksát.

A nemzetközi hadiipari piacon is jelentősnek számító beszerzések mozgatórugója egy NATO-nak tett magyar vállalás: 2023-ra egy közepes, 2028-ra egy nehézdandárt küldünk az észak-atlanti katonai szervezet kötelékébe. A Zrínyi 2026 elnevezésű haderőfejlesztési program keretében ezért nagyarányú technikai fejlesztéseket indított a kormány. Az elmúlt hónapokban egymást követték a milliárdos beszerezésekről szóló hírek: veszünk német Leopard harckocsikat, csapatszállító repülőket, Airbus helikoptereket. Ezt a sorozatot koronázhatja meg a légvédelmi rendszer megújítása.

A magyar diplomácia az óriási összegű üzletért cserébe érzékelhető változást remél a norvég-magyar politikai kapcsolatokban. A skandináv országgal a Norvég Civil Alap betámadása után vált különösen fagyossá az Orbán-kormány viszonya. A haditengerészeti és légvédelmi rendszerekre specializálódott Kongsberg DS többségi tulajdonosa a norvég állam.

A 444.hu óriási gázüzletet is sejt a háttérben, mert a gázkérdés a Trump-kormány egyik legfontosabb ügye ebben a régióban. Erre utal, hogy Rick Perry amerikai energiaügyi miniszter kétszer is tárgyalt erről Szijjártó Péter külügyminiszterrel. A miniszter arra akarja rávenni Magyarországot, hogy még jobban kötlezze el magát a Krk szigeti LNG terminál, illetve a BRUA vezeték mellett, miközben nem támogatja tovább a TurkStreamet.

A horvátországi Krkre tervezett terminál alkalmas lenne amerikai cseppfolyósított gáz (LNG) fogadására, és onnan vezetéken jöhetne tovább Magyarországra. Ez nemcsak üzleti érdek, hanem politikai is, hiszen a térség egyetlen beszállítója most Oroszország, ami nem csak sokat keres a gázeladással, de a rezsi feletti közvetett felügyelete miatt politikai eszközként is tudja használni azt.

Szijjártó Péter már novemberben megmondta a Magyarországra látogató Perrynek, hogy akkor vesz Magyarország LNG-t, ha olcsóbb lesz, mint az orosz gáz.

A "BRUA" a Bulgária – Románia – Magyarország – Ausztria szavak román nyelvű kezdőbetűiből áll össze, jelezve a tervezett vezeték irányát. Ez az amerikai – osztrák – román együttműködésben kitermelt gázt szállítaná a Fekete-tenger mélyéből Közép-Európa szívébe, ami hosszabb távon kulcsfontosságú lehet a Kaszpi-tengerből kitermelt gáz Európába juttatásakor is.

A TurkStream viszont Oroszországból Törökországba vitt gázt hozna át a Balkánon, Bulgárián és Szerbián keresztül Magyarországra.

A lényeg az orosz gáz kiszorítása a Balkánról és Közép-Európából. Magyarország kínosan egyensúlyozva eddig az orosz és a nyugati érdekeltségű vezetékek építését egyaránt támogatta; ez így volt a Gyurcsány-kormányok idején, és eddig az Orbán-kormányok alatt is – fejtegeti a 444. Kérdés, hogy az amerikai külügyminiszter mire jut most.

Neked ajánljuk