Minden harmadik horvát legalább egy oltást már kapott

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. május 20.

Külpol

Úgy számolnak, hogy június végéig be tudják oltani a felnőtt lakosság több mint felét.

Horvátországban a koronavírus ellen legalább egyszer már minden harmadik embert beoltottak, ami a népességnek 27, a felnőtt lakosságnak pedig 33 százaléka - közölte csütörtökön az ország közegészségügyi intézete (HZJZ).

 Ivana Pavic Simetin, a HZJZ igazgatóhelyettese elmondta: ezek biztató adatok, és derűlátásra adnak okot. Az oltások a tervek szerint haladnak, és június végéig sikerülhet beoltani a felnőtt lakosság több mint felét - hangsúlyozta a szakember, hozzátéve, hogy ez nagyon jó hír, főleg a turizmus számára.

A valamivel több mint négymilliós országban az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett oltóanyagokat használják. Eddig 1 109 161-en kaptak védőoltást, közülük 341 008-nak már a második adag vakcinát is beadták.

Az elmúlt napon 695 új fertőzöttet azonosítottak, ezzel a járvány kezdete óta számuk elérte a 352 692-t. Az elmúlt 24 órában a fertőzés okozta Covid-19 betegség szövődményeinek következtében 36-an haltak meg, amivel a járvány halálos áldozatainak száma 7828-ra emelkedett. Kórházban 1416 beteget ápolnak, közülük 148-an vannak lélegeztetőgépen.

 Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.