Most már hivatalos: január 1-én bevezetik az eurót Horvátországban is

  • narancs.hu
  • 2022. július 5.

Külpol

Ezt az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén szavazták meg.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén támogatta, hogy Horvátország huszadik országként csatlakozzon az euróövezethez január elsején - közölte az uniós parlament kedden.

A 539 szavazattal, 45 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett elfogadott EP-jelentés szerint Horvátország teljesíti az euró jövő év eleji bevezetésének összes feltételét.

Az EP-képviselők a jelentésben megjegyezték: a horvátországi árak szintje az euróövezethez való csatlakozáskor már nagyobb mértékben hasonlít a többi eurózóna-tagéhoz, mint más tagállamoké a csatlakozásuk idején. Ennek ellenére az Európai Parlament folyamatos erőfeszítést vár a horvát kormánytól, hogy a további árkonvergencia fenntartható módon valósuljon meg, és hogy az euró bevezetése ne vezessen mesterséges áremelkedéshez.

Az EP álláspontját most továbbítják a bevezetés véglegesítéséről döntő eurózóna-tagoknak.

A folyamat azzal zárul majd, hogy az Európai Unió Tanácsa az Európai Parlamenttel és az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően, várhatóan még júliusban az euró horvátországi bevezetéséhez szükséges három jogszabályt fogad el. Megállapítják azt az árfolyamot is, amelynek alapján 2023. január elsején a kuna euróvá konvertálódik.

Horvátországban az árakat szeptember 5-étől kunában és euróban is ki kell majd írni.

Az árak kettős kijelzése 2023 végéig marad érvényben. A kunát - az euró hivatalos bevezetésének időpontjától - költségek nélkül beváltják a bankok, a Horvát Posta és az állami pénzügyi intézet (FINA). A Horvát Nemzeti Bankban (HNB) pedig korlátlan ideig, ingyen lesz átváltható.

Az Európai Központi Bank (EKB) 2020 júliusában vette fel Horvátország devizáját az "euróövezet előszobájának" tartott ERM-2 árfolyam-mechanizmusba. A jelenleg 19 országot tömörítő euróövezet utoljára 2015-ben bővült, amikor Litvániában vezették be az eurót.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.