Kiutasították Oroszországból a Zsidó Ügynökséget, a Szochnutot, amely 1929 óta működik, a Cionista Világszervezet hozta létre, azzal a céllal, hogy világszerte elősegítse a zsidó származású emberek kivándorlását Izraelbe.
A HVG cikke a Jerusalem Post hírére hivatkozik, és arról szól, hogy a döntés oka az lehet, jó ideje romlik Oroszország és Izrael kapcsolata.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről lehet tudni, amellett, hogy oroszul beszél, zsidó származású, így élő cáfolata annak az orosz állításnak, hogy Ukrajnában most a „nácik” irányítanának. Az ukrán elnök családfájának azonban a gyakorlati dipolmáciában még sincs jelentősége.
Ukrajna a háború kezdete óta kérte Izraelt, hogy ítélje el az orosz inváziót és küldjön fegyvereket, számított a rakétatámadások ellen védő Vaskupola rendszer elemeire, de ennek a kérésnek a közel-keleti állam nem tett eleget. A HVG írása szerint nem is biztos, hogy hatékony lenne az az elhárítórendszer az ukrán hadszíntéren. A Vaskupola egy-egy állomása 150 négyzetkilométer megóvására alkalmas. Ez Izrael esetében hatékony védelem, de az ukrajnai hadszíntér nagyon nagy, és az orosz rakétarendszerek sem mérhetők össze a gázai övezetből átrepülő rakétákkal.
Izrael a Hezbollahhal áll szemben, amely időként támadást indít. Az izraeli hadsereg a szír légtérbe behatolva szokta támadni a Hezbollah utánpótlásvonalait – 2017 óta ez 400 alkalommal történt meg –, és ehhez a művelethez az oroszok hallgatólagos beleegyezésére volt szüksége.
Az orosz–izraeli viszony mégis sokat romlott az ukrajnai háború kitörése óta. Mert bár Izrael nem léptetett életbe szankciókat Oroszországgal szemben, és nem is szállít fegyvert Ukrajnának, humanitárius segélyt nyújt. Emellett az országban többször is ezrek tüntettek a megtámadott ukránok mellett, izraeli önkéntesek is harcolnak az ukrán hadseregben. Jair Lapid pedig, aki a kormány oldaláról először ítélte el az oroszok által elkövetett háborús bűnöket, néhány napja Izrael új miniszterelnöke.
Az sem tett jót a kapcsolatnak, hogy május elején Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nyilvánosan arról beszélt, úgy tudja, Adolf Hitler részben zsidó származású volt, ezt pedig kikérte magának az izraeli vezetés.
Közben, bár a Hamaszt Oroszországban is terrorszervezetként tartják nyilván hivatalosan, Vlagyimir Putyin elnök tárgyalt Mahmud Abbásszal, és aztán Moszkvába látogatott a szervezet Egyiptomban élő neves tagja is, Musza Abu Marzouk.
A Zsidó Ügynökség kitiltása most azért érinti érzékenyen a viszonyt, mert a hírek szerint
több ezer zsidó származású ember készül elhagyni Oroszországot,
és ez a mostani esemény megakadályozhatja sokak utazását. Az izraeli bevándorlási és integrációs miniszter, Pnina Tamano-Shata azt nyilatkozta, szeretnék elérni, hogy a Zsidó Ügynökség mégis folytathassa a munkáját, mert „az alija az orosz zsidók alapjoga, és ezt a jogot nem hagyjuk elveszni”.
A HVG elemzése szerint mindez nem jelenti automatikusan azt, hogy Izrael egyértelműen elkötelezné magát Ukrajna mellett a háborúban, és fegyvereket szállítana, mert ez a viszony „soktényezős egyenlet, amelyben egyelőre az orosz zsidók jártak a legrosszabbul”.
