Moszkva megfenyegette Finnországot és Svédországot

  • narancs.hu
  • 2022. február 25.

Külpol

Ha csatlakoznak a NATO-hoz, annak katonai következményei lesznek - mondta az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Egy moszkvai sajtótájékoztatón Marija Zakharova orosz külügyi szóvivő azzal fenyegetőzött, hogy ha bármelyik északi ország csatlakozni kívánna a védelmi szövetséghez, a NATO-hoz, annak „súlyos katonai és politikai következményei lennének, amelyek országunktól ellenlépések megtételét követelnék meg” - jelentették orosz hírügynökségek a BBC szerint.

„A finn kormány elkötelezettségét a katonai elzárkózás politikája mellett fontos tényezőnek tartjuk az észak-európai biztonság és stabilitás szavatolásában” - mondta Zakharova.

Bár Finnország bizonyos ügyekben együttműködik a biztonsági szövetséggel, és részt vesz a testület mai brüsszeli ülésén, hivatalosan nem csatlakozott a blokkhoz - teszi hozzá a BBC.

Januárban Sanna Marin finn miniszterelnök azt mondta, hivatali ideje alatt nagyon valószínűtlen, hogy Finnország kérné a NATO-tagságot. Csütörtökön, az Ukrajna elleni orosz támadás napján azonban úgy fogalmazott, bár Finnország jelenleg nem néz szembe katonai fenyegetéssel, a támadás hatására biztos változni fog a hónapok óta folyó vita az ország NATO-tagságáról. Hozzátette azt is, hogy csak nagyon széles parlamenti és társadalmi támogatottság mellett jelentkeznének a szövetségbe. 

A svéd miniszterelnök, a szociáldemokrata Magdalena Andersson csütörtökön újságíróknak azt mondta, a svéd álláspont egyelőre az ukrajnai események hatására sem változott, az kiszámítható és világos, Svédország régóta nem tagja egy szövetségnek sem, és semlegessége jól is szolgálta az ország érdekeit. 

Svédország és Finnország lehetséges NATO-tagságáról kérdezték Jens Stoltenberg főtitkárt is csütörtökön, ő akkor azt mondta, a két ország szoros partnere a szövetségnek, és mindkét ország világosan állást foglalt amellett, hogy a NATO ne kössön olyan egyezményt Oroszországgal, amely a jövőben megtiltaná a szövetség későbbi bővítését. Stoltenberg azt is hangsúlyozta, tiszteletben tartják az országok szuverén döntését, akár csatlakoznának a szövetséghez, akár nem. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.