Moszkva megfenyegette Finnországot és Svédországot

  • narancs.hu
  • 2022. február 25.

Külpol

Ha csatlakoznak a NATO-hoz, annak katonai következményei lesznek - mondta az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Egy moszkvai sajtótájékoztatón Marija Zakharova orosz külügyi szóvivő azzal fenyegetőzött, hogy ha bármelyik északi ország csatlakozni kívánna a védelmi szövetséghez, a NATO-hoz, annak „súlyos katonai és politikai következményei lennének, amelyek országunktól ellenlépések megtételét követelnék meg” - jelentették orosz hírügynökségek a BBC szerint.

„A finn kormány elkötelezettségét a katonai elzárkózás politikája mellett fontos tényezőnek tartjuk az észak-európai biztonság és stabilitás szavatolásában” - mondta Zakharova.

Bár Finnország bizonyos ügyekben együttműködik a biztonsági szövetséggel, és részt vesz a testület mai brüsszeli ülésén, hivatalosan nem csatlakozott a blokkhoz - teszi hozzá a BBC.

Januárban Sanna Marin finn miniszterelnök azt mondta, hivatali ideje alatt nagyon valószínűtlen, hogy Finnország kérné a NATO-tagságot. Csütörtökön, az Ukrajna elleni orosz támadás napján azonban úgy fogalmazott, bár Finnország jelenleg nem néz szembe katonai fenyegetéssel, a támadás hatására biztos változni fog a hónapok óta folyó vita az ország NATO-tagságáról. Hozzátette azt is, hogy csak nagyon széles parlamenti és társadalmi támogatottság mellett jelentkeznének a szövetségbe. 

A svéd miniszterelnök, a szociáldemokrata Magdalena Andersson csütörtökön újságíróknak azt mondta, a svéd álláspont egyelőre az ukrajnai események hatására sem változott, az kiszámítható és világos, Svédország régóta nem tagja egy szövetségnek sem, és semlegessége jól is szolgálta az ország érdekeit. 

Svédország és Finnország lehetséges NATO-tagságáról kérdezték Jens Stoltenberg főtitkárt is csütörtökön, ő akkor azt mondta, a két ország szoros partnere a szövetségnek, és mindkét ország világosan állást foglalt amellett, hogy a NATO ne kössön olyan egyezményt Oroszországgal, amely a jövőben megtiltaná a szövetség későbbi bővítését. Stoltenberg azt is hangsúlyozta, tiszteletben tartják az országok szuverén döntését, akár csatlakoznának a szövetséghez, akár nem. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.