Navalnij két évvel ezelőtt üzent az oroszoknak arra az esetre, ha megölik

  • narancs.hu
  • 2024. február 17.

Külpol

Navalnij szóvivője szerint rejtegetik a holttestet, hogy ne derüljön ki, gyilkosság történt.

A tegnap elhunyt 47 éves orosz ellenzéki politikusról, Alekszij Navalnijról 2022-ben készített dokumentumfilmet Daniel Roher. A rendező titokban forgatott Navalnij megmérgezéséről, berlini kórházi kezeléséről és hazatéréséről. A Navalnij  című alkotás – amelyben egyebek közt végigkövethetjük, amint Navalnij telefonhívások útján kideríti, hogy ki volt a végrehajtója a megmérgezésének – tavaly megkapta a legjobb dokumentumfilmnek járó Oscar-díjat.

A hvg.hu vette észre, hogy most felkerült a youtubre-ra a filmnek az a részlete, amikor Roher feltette Navalnijnak a kérdést: ha megtörténik az „elképzelhetetlen”, és megölik, milyen üzenetet hagyna hátra az oroszoknak.

„Az üzenetem arra az esetre, ha megölnének, nagyon egyszerű: ne adjátok fel” – mondta Navalnij angolul, mire a rendező megkérte,  válaszolja meg ezt a kérdést oroszul is.

 

A 47 éves Navalnij pénteki halála után hátborzongatónak hatnak a szavai.

„Valami nagyon nyilvánvaló dolgot kell mondanom nektek. Nem szabad feladnotok.

Ha úgy döntöttek, hogy engem megölnek, az azt jelenti, hogy hihetetlenül erősek vagyunk. Ki kell használnunk ezt az erőt,

hogy ne adjuk fel, hogy ne feledjük, hogy hatalmas erő vagyunk, amelyet ezek a rosszfiúk elnyomnak. Nem vesszük észre, hogy valójában milyen erősek vagyunk. A gonosz diadalához csak az szükséges, hogy a jó emberek ne tegyenek semmit. Szóval ne legyetek tétlenek” – mondta Navalnij a kamerába.

Roher az NPR-nak beszélt arról, hogy mennyire sokkolta Navalnij halálhíre. Azt mondta, Putyin makacs kritikusa hihetetlenül optimista, okos ember volt, és a rendezőt is meglepte, hogy mennyire biztos volt önmagában és a küldetésében. „Azt hiszem, úgy érezte, hogy a jövő szép Oroszországa nincs is olyan messze, mint ahogy azt az emberek gondolják, és úgy állította be magát, mint az egyik olyan vezetőt, aki majd átvezeti az embereket ebbe a jövőbeli szép Oroszországba. Úgy gondolom tehát, hogy

nem volt halálvágya. Nem akart meghalni az ügyért. Számított arra, hogy börtönbe kerül, de életben marad.”

A rendező szerint Navalnij halála nem a történet vége, hanem egy új fejezet kezdete. „Navalnij halott, igen, de küldetése és célja tovább él. Harcolt a korrupció ellen, és ami a legfontosabb, azért harcolt, hogy véget vessen ennek a brutális rezsimnek. És remélem, hogy a meggyilkolásának a tragédiáját, a szomorúságot és a dühöt cselekvésre fordítják mind az oroszok, mind a világ minden táján élő emberek, akik az önkényuralom felemelkedését nézik végig.”

Az NPR műsorvezetőjének a kérdésére, hogy mi lenne az az egy kérdés, amit még feltett volna Navalnijnak, ha lett volna még rá lehetősége, Roher azt mondta, nehéz erre válaszolnia, de talán még egyszer, még világosabban megkérdezné tőle, hogy miért megy vissza, miért akarja ezt csinálni.

Navalnij szóvivője ma a BBC-nek arról beszélt, hogy nem volt a hullaházban, ahol lennie kellett volna, és nem adják ki a törvényes határidőn belül az ellenzéki politikus holttestét a hozzátartozóknak. Csapata szerint rejtegetik, amivel azt leplezik, hogy megölték. Anyjának azt mondták, hirtelen halál volt – írja a hvg.hu.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.