Ausztria, Svédország, Dánia és Hollandia alternatív javaslatot nyújtott be a koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági hatásainak ellensúlyozására a hét elején ismertetett, német-francia kezdeményezésű helyreállítási alappal szemben – írta a dpa német hírügynökség szombaton. Olaszország a javaslatot „nem megfelelőnek” minősítette, és elutasította.
A magukat takarékos négyeknek nevező országok egy olyan rendkívüli alap létrehozását javasolták két évre, amely olcsó hitelekkel lendítené fel a koronavírus hatásait szenvedő európai gazdaságot. A pénz – amelynek összegét nem pontosították – az Európai Bizottság pénzpiaci közvetítésével kerülne a tagállamokhoz alacsony kamatozású hitelek formájában. A hiteleket a gazdaság és az egészségügy jövőbeli ellenállóképességének javítására, illetve gazdasági újjáépítésre lehetne fordítani. A négy ország megerősítette: ellenzi a német-francia javaslatot, amely az adósságok közösségi megosztásával és az uniós költségvetés emelkedésével járna.
Enzo Amendola olasz Európa-ügyi miniszter szombati Twitter-bejegyzésében azt írta, hogy a „takarékos négyek” javaslata „nem megfelelő”. A súlyos recesszió „becsvágyó és innovatív javaslatokat” kíván meg, mert a belső piac és annak az európaiak által élvezett előnyei vannak veszélyben – fogalmazott a tárcavezető. „A 'takarékos' országok irata defenzív és nem megfelelő” – írta. Az Európai Bizottságnak a témával foglalkozó május 27-i ülésén „nagyobb bátorságot” kell mutatnia – vélekedett Amendola.
27 tagállam beleegyezése szükséges
Németország és Franciaország hétfőn egy 500 milliárd eurós (180 ezer milliárd forint) európai uniós alap felállítását ajánlotta a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására.
A német-francia felvetés szerint az alap forrásait az EU-s szerződések módosítása nélkül, a közös költségvetésről szóló szabályoknak megfelelően teremtenék elő, és az alapot az EU 2021-ben kezdődő hétéves költségvetésébe – úgynevezett többéves pénzügyi keretébe – ágyazva működtetnék.
Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság a tagállami kormányok felhatalmazásával felvesz 500 milliárd euró hitelt, amelyet a ciklus első éveire összpontosítva költenének el, hogy a gazdaság minél hamarabb túljusson a válságon. A hitelt a tagországok közösen, több ciklusra elnyújtva törlesztenék, megemelt költségvetési befizetés formájában.
A törlesztési terheket ugyanolyan arányban kellene megosztani, mint eddig a költségvetési befizetéseket, a hitelfelvétellel szerzett forrást viszont rászorultsági alapon osztanák el, vagyis a válságot leginkább megszenvedő tagországok és ágazatok kapnák a legtöbb támogatást, amelyet esetenként vissza sem kellene fizetniük. A terv megvalósításához mind a 27 európai uniós tagállam beleegyezése szükséges.
Sebastian Kurz osztrák kancellár határozottan bírálta a francia-német felvetést. „Időbeni korlátozást követelünk, hogy valóban korona-gyorssegélyről legyen szó, ne pedig a hátsó ajtón besurranó adósságunióról” – mondta Kurz a német közszolgálati rádiónak szombaton. Az Európai Bizottság feladata az, hogy egy mindenkinek megfelelő modellt alkosson a javaslatokból. A bizottság május 27-én ismerteti a 2021-2027-es költségvetési időszak újratervezett verzióját, amely magában foglalja majd a koronavírus-járvány miatt mélyrepülésbe került gazdaság beindítására vonatkozó terveket.
MTI
