Nem csak Orbán mosná össze a nácik és a kommunisták bűneit
ribbentrop-molotov1723.jpg

Nem csak Orbán mosná össze a nácik és a kommunisták bűneit

  • B. Simon Krisztián
  • 2017. június 7.

Külpol

A keleti uniós tagállamok politikusai háborítatlanul mossák össze a kommunizmus és a nácizmus bűneit, s azon munkálkodnak, hogy Brüsszelben emlékműve is legyen sajátos történelemfelfogásuknak. Ajánló a csütörtöki Magyar Narancsból.

A brüsszeli európai intézményektől nem messze, a kicsit félreeső Jean Rey téren emelnék a „nemzeti szocializmus, a fasizmus és a kommunizmus” európai áldozatainak emléket állító szobrot, amelynek tervezésére áprilisban írtak ki pályázatot. Nem ez az első alkalom, hogy versenyre kelhetnek egymással a nácizmust és a kommunizmust egy kalap alá hozó műalkotások víziói. Tavaly már volt egy pályázat – méghozzá 16 és 21 év közötti fiataloknak. A legsikeresebb pályázókat akkor Navracsics Tibor oktatásért és kultúráért felelős biztos részvételével díjazták Pozsonyban – ám építkezés nem lett belőle, hisz Brüsszel városvezetése csak akkor adná áldását egy effajta projektre, ha a köztereit díszítő szobrokat tapasztalt szobrászok terveznék. A tavalyi kiírás mögött egy nemzetközi konzorcium, az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja állt, az a félszáz, főképp kelet- és közép-európai történelemmel foglalkozó intézményt tömörítő ernyőszervezet, amelyben a Terror Háza Múzeum és a kormányzati kezdeményezésre létrehozott Nemzeti Emlékezet Bizottsága is képviselteti magát. Idei újabb kiírásában a szervezet már tapasztalt művészek jelentkezését várja, a városvezetés pedig szóban támogatásáról biztosította a projektet, mondta megkeresésünkre a platform elnöke, Göran Lindblad fogorvos, aki korábban a svéd Mérsékelt Párt parlamenti képviselője volt. Hozzátette azt is, hogy a pályázatra a magyar állam adott pénzt, a kivitelezéshez viszont még keresik a szponzorokat. (És valóban: a Magyar Közlönyben kihirdetett 1522/2016. határozat szerint a kormány a 2016. szeptember 1. és 2018. augusztus 31-ig tartó időszakban 200 millió forint forrást biztosít a platform számára. A megelőző években is rendszeres volt az évi százmillió forintos támogatás.) A nevezési határidő június 15., az emlékművet a tervek szerint 2018. augusztus 23-án adnák át.

Arról, hogy kik dolgoznak a nácizmus és a kommunizmus bűneinek összemosásán, és ennek milyen következményei lehetnek, az eheti Magyar Narancsban olvashat.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.