Nem kimeríthetetlenek az orosz hadsereg készletei sem

  • narancs.hu
  • 2024. július 18.

Külpol

Emberanyagban nincs hiány, de harckocsiból, páncélozott járművekből és lövegekből egy év múlva kifogyhatnak az oroszok.

Olyan ütemben veszíti Oroszország a harckocsiait és páncélozott járműveit, hogy 2025 második felére elérheti a kimerülés kritikus pontját az orosz haderő, írja az Economistre hivatkozva a Portfolio.hu. Miközben 2022 február 28. óta legalább háromezer harckocsit és ötezer egyéb páncélozott járművet veszített az orosz hadsereg, csak 175 viszonylag modern T-90M típusú harckocsit küldtek a frontra. Az International Institute for Strategic Studies (IISS) amerikai agytröszt elemzése szerint az Ukrajnába, utánpótlásként érkező harckocsik 85 százaléka raktárkészletről, és nem friss gyártásból érkezik. a washingtoni székhelyű Centre for European Policy Analysis elemzője, Pavel Luzin szerint mindössze harminc harckocsi készül el nulláról évente, a friss gyártás jó része tehát leginkább modernizálás.

Az új harcjárművek gyártását és a régiek felújítását jelentősen hátráltatja az alkatrészhiány. A szankciók miatt a korábban Európából importált kulcsfontosságú alkatrészek beszerzése lehetetlenné vált, a kínai alternatívák pedig gyakran nem felelnek meg a minőségi elvárásoknak. További fontos problémát jelent a vontatott és önjáró lövegekhez tartozó lövegcsövek kopása. Miközben az év elején 4800 lövegcsövet kellett kicserélni, a gyártási kapacitások éves szinten száz darab előállítására korlátozódik. Vagyis ez is a készletek rovására oldaható csak meg.

Mindez nem jelenti azt, hogy holnap már nem lesz mibe beülniük és nem lesz mivel lőniük a katonáknak, a rendelkezésre álló készlet ugyanis rendkívül nagy. Még mindig van 7 ezer esetlegesen felhasználható tüzérségi eszköz raktáron. Emellett az IISS becslése szerint idén februárban Oroszországban még körülbelül további 3200 harckocsi állt a raktárakban, és ezek 70 százaléka "a háború kezdete óta egy centimétert sem mozdult". Ugyanakkor a megmaradt T-72-esek nagy részét az 1990-es évek eleje óta fedetlenül tárolták, és valószínűleg nagyon rossz állapotban lehetnek.

Összességében az látszik, hogy az orosz hadsereg emberanyagban és az Észak-Koreából érkező szállítmányoknak köszönhetően lőszerben nem szenved hiányt, más eszközökben azonban igen. Mindez pedig arra kényszerítheti Oroszországot, hogy még 2024 vége előtt sokkal védekezőbb álláspontra helyezkedjen. Nem kizárt az sem az elemzők szerint, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hamarosan nyitottabbá válik egy ideiglenes tűzszünet gondolatára.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.