Nem találtak összefüggést a norvég hatóságok a halálesetek és a vakcina között

  • narancs.hu
  • 2021. január 18.

Külpol

A fertőzés minden esetben nagyobb kockázattal jár, mint maga az oltóanyag. 

Nem találtak bizonyítékot a norvég egészségügyi hatóságok arra vonatkozóan, hogy az országban elhunyt idős, de már beoltott betegek halálához hozzájárult a koronavírus-elleni vakcina – írja a Bloomberg. Vasárnap számoltunk be róla, hogy vizsgálják a Pfizer és BioNtech gyógyszercégek koronavírus elleni vakcinájának biztonságosságát a súlyos alapbetegségben szenvedő idősek esetében, ugyanis a hatóság becslése szerint a korábban véltnél több ilyen beteg halhatott meg azután, hogy megkapta az oltást; összesen 33, zömben 75 év feletti személy vesztette életét az oltóanyag beadását követően. 

 

„A Covid-19 egyértelműen sokkal veszélyesebb a legtöbb betegre, mint maga a vakcina” – mondta a lapnak Steinar Madsen, a norvég gyógyszerügynökség egészségügyi vezetője. Hozzátette, az összes elhunyt súlyos betegségben szenvedett, és azt nem lehet bizonyítottan megállapítani, hogy a vakcina okozta vagy hozzájárult a halálukhoz, nagyobb a valószínűsége a véletlen egybeesésnek. „Nehéz bizonyítani, hogy közvetlenül a vakcina áll a halálesetek hátterében” – fogalmazott az egészségügyi vezető. 

Norvégiában eddig 42 ezer ember kapta meg az oltás első dózisát, beleértve a szociális intézmények majdnem összes lakóját. Maden szerint felléphetnek mellékhatások a vakcina beadása után az emberi szervezetben, amelyek egyes esetben heves reakciót válthatnak ki az amúgy is súlyos betegségben szenvedő pácienseknél. Emiatt lehetnek elkerülhetetle  halálesetek, de azt nem lehet kijelenteni, hogy az oltóanyag tehet erről.  

 

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit.