Nem sziget

  • Molnár Bálint
  • Kováts Roland
  • 2007. június 28.

Külpol

Magyarország három éve, amikor aláírta az Európai Unió csatlakozási szerződését, formálisan és hivatalosan is tagja lett a szabad és demokratikus országok családjának. Lassan itt az ideje, hogy ezt a tényt a maga teljes súlyában felfogjuk.

E hovatartozás előnyeit is, meg azt is, hogy ha élni akarunk velük, nem elég a körülöttünk folyó eseményeket passzívan figyelni. Hallatni kell a hangunkat - s hogy ezt megtehessük, meg kell ismernünk az új világot, ami körbevesz minket. Az Európai Uniót együtt, és a 26 tagországot külön-külön. Okosnak kell lennünk, tájékozottnak és nyitottnak. Régi tudásunkkal, történelmi sérelmeinkkel, belpolitikai kakaskodásainkkal senki figyelmét nem tudjuk magunkra irányítani. Többé senki nem sajnál bennünket - hál' istennek, nincs is miért.

Fel és körbe kell pillantanunk tehát, hogy észrevegyünk másokat. De azért is, hogy lássuk: egyéninek gondolt bajaink talán mások számára is ismerősek. Így talán arra is rájövünk, hogy elérhető és átvehető megoldások sokasága áll rendelkezésünkre: lehet, hogy mégsem kell újra feltalálnunk a kereket?

Ez a melléklet a Freedom House Europe és a Magyar Narancs közös projektjében részt vevő tizenöt fiatal újságíró cikkeiből készült válogatás. A résztvevők négynapos előadás- és tréningsorozatot követően saját ötleteik alapján, Bojtár B. Endre és Vajda Éva szakmai irányításával írták meg az itt olvasható cikkeket. A célunk az volt, hogy szakértők és szakértő újságírók segítségével a résztvevők további ötleteket, eszközöket kapjanak a Magyarországot a globalizálódó világban közvetlenül érintő témák feldolgozásához. Segítséget és bátorítást az olyan témák alapos szemlézéséhez, amelyek ma már nem szoríthatók be a "belpolitika" vagy "külpolitika" tradicionális újságírói rubrikáiba. A bevándorlással, a bevándorlók integrációjával küzdő nyugat-európai országok problémái hamarosan a mi kapunkon is kopogtatnak majd, ha már nincsenek egyenesen a spájzban; és az Afganisztánban újra erősödő tálibok is közvetlenül érintenek minket az országban jelenleg is szolgáló honfitársaink okán.

Reményeink szerint ez a melléklet csak az első lépése egy hosszabb távú projektnek, amelynek célja, hogy a globalizált világ kérdései és eseményei folyamatosan alapos és releváns feldolgozást kapjanak a magyar médiában. Addig is jó olvasást!

Figyelmébe ajánljuk

A bűn nyomora és a nyomor bűne Vadkeleten

Hogy milyen nyomor vezethet el a bűnhöz, amelyben csak némi élelmet vagy egy fél minimálbért sikerül zsákmányolni? Kik az áldozatok és miért hallgatnak? A leszakadó kistérségek sajnos kiváló terepet jelentenek, hogy egy pillantást vessünk a kétségbeejtő helyzetre. 

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.