Nem sziget

  • Molnár Bálint
  • Kováts Roland
  • 2007. június 28.

Külpol

Magyarország három éve, amikor aláírta az Európai Unió csatlakozási szerződését, formálisan és hivatalosan is tagja lett a szabad és demokratikus országok családjának. Lassan itt az ideje, hogy ezt a tényt a maga teljes súlyában felfogjuk.

E hovatartozás előnyeit is, meg azt is, hogy ha élni akarunk velük, nem elég a körülöttünk folyó eseményeket passzívan figyelni. Hallatni kell a hangunkat - s hogy ezt megtehessük, meg kell ismernünk az új világot, ami körbevesz minket. Az Európai Uniót együtt, és a 26 tagországot külön-külön. Okosnak kell lennünk, tájékozottnak és nyitottnak. Régi tudásunkkal, történelmi sérelmeinkkel, belpolitikai kakaskodásainkkal senki figyelmét nem tudjuk magunkra irányítani. Többé senki nem sajnál bennünket - hál' istennek, nincs is miért.

Fel és körbe kell pillantanunk tehát, hogy észrevegyünk másokat. De azért is, hogy lássuk: egyéninek gondolt bajaink talán mások számára is ismerősek. Így talán arra is rájövünk, hogy elérhető és átvehető megoldások sokasága áll rendelkezésünkre: lehet, hogy mégsem kell újra feltalálnunk a kereket?

Ez a melléklet a Freedom House Europe és a Magyar Narancs közös projektjében részt vevő tizenöt fiatal újságíró cikkeiből készült válogatás. A résztvevők négynapos előadás- és tréningsorozatot követően saját ötleteik alapján, Bojtár B. Endre és Vajda Éva szakmai irányításával írták meg az itt olvasható cikkeket. A célunk az volt, hogy szakértők és szakértő újságírók segítségével a résztvevők további ötleteket, eszközöket kapjanak a Magyarországot a globalizálódó világban közvetlenül érintő témák feldolgozásához. Segítséget és bátorítást az olyan témák alapos szemlézéséhez, amelyek ma már nem szoríthatók be a "belpolitika" vagy "külpolitika" tradicionális újságírói rubrikáiba. A bevándorlással, a bevándorlók integrációjával küzdő nyugat-európai országok problémái hamarosan a mi kapunkon is kopogtatnak majd, ha már nincsenek egyenesen a spájzban; és az Afganisztánban újra erősödő tálibok is közvetlenül érintenek minket az országban jelenleg is szolgáló honfitársaink okán.

Reményeink szerint ez a melléklet csak az első lépése egy hosszabb távú projektnek, amelynek célja, hogy a globalizált világ kérdései és eseményei folyamatosan alapos és releváns feldolgozást kapjanak a magyar médiában. Addig is jó olvasást!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.