Német tartományi választások: Riasztó jövés

  • Dorogman László
  • 2004. szeptember 23.

Külpol

A kormányzó néppártok (SPD, CDU) jelentõs visszaesését és a szélsõjobboldal megerõsödését mutatja a két keletnémet tartományban vasárnap rendezett helyi parlamenti választás.

Bár a szeptember 5-én tartott Saar-vidéki tartományi választás már sejteni engedte, hogy a Schröder-kormány belpolitikai reformjaival elégedetlen tömegek frusztrációjából a szélsõjobb is képes tõkét kovácsolni (a luxemburgnyi méretû tartományban az NPD, a Német Nemzeti Demokrata Párt 4 százalékot karmolt), a múlt hét végén Brandenburgban és Szászországban megejtett voksolás kimenetele még ezen is túltett.

Az elõbbi tartományban a Német Népi Unió (DVU) 6,1 százalékkal magabiztosan ugrotta át a Landtagba jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, s 1999 után újabb öt évre küldhet képviselõket a potsdami tartományi gyûlésbe. Még nagyobb megdöbbenést keltett a legszélsõségesebb jobboldali pártnak számító NPD átütõ sikere. A korábban nyíltan rasszista, idegengyûlölõ és antiszemita hangot megütõ formáció ezúttal a schröderi reformok levét kényszeredetten megivó "kisemberek" pártfogójaként kampányolt. Eredményesen: az öt évvel ezelõtti sovány 1,4 százalék helyett 9,2 százalékon futott be, csaknem leszorítva Szászországban a szociáldemokratákat (SPD: 9,8 százalék) a pártok rangsorának harmadik helyérõl.

Veszteséglista

A szélsõjobb látványos sikerének egyik kulcsa az összehangolt taktikában keresendõ. Korábbi ádáz vetélkedésük helyett a két pártelnök (Gerhard Frey - DVU; Udo Voigt - NDP) megegyezett abban, hogy ezúttal nem zavarják egymás köreit. Brandenburgban - ahol Frey pártja már 1999-ben is bejutott a Landtagba 5,3 százalékkal - csak a DVU, míg Szászországban csak az NPD állt rajthoz. Így sikerült elejét venniük a szélsõjobboldalra leadott szavazatok szétforgácsolódásának.

A választás másnapján tanácstalanság honolt a két nagy vesztes, a kereszténydemokraták (CDU) és a szocdemek (SDP) háza táján. A CDU, amely két héttel korábban a Saar-vidéken jelentõsen növelni tudta szavazóinak táborát (az SPD rovására), Brandenburgban csaknem 7 százalékot veszített, s az SPD és a reformkommunista PDS mögött a harmadik helyre szorult vissza. A szocdemek is jó 7 százalékot veszítettek, ám ennek dacára megõrizték vezetõ pozíciójukat, s továbbra is õk jelölhetik ki a tartományi kormány elnökét.

Szászországban még nagyobb zakót kapott az 1990 óta abszolút többség birtokában egyedül kormányzó CDU: az öt évvel ezelõtt szerzett 56,9 százaléktól messze elmaradva (41,1 százalék) kénytelenek koalíciós partner után nézni a drezdai Landtagban (ez a szerep várhatóan az SPD-nek jut).

A CDU helyi vezetõi már a nyáron érezték, hogy az abszolút többségre ezúttal nincs kilátásuk. A fõ belpolitikai vitapont, a Hartz IV néven elhíresült munkaerõ-piaci reformcsomag kidolgozásában a CDU számos ponton súgott, sõt diktált a Schröder-kormánynak (máskülönben a CDU/CSU vezette tartományok megtorpedózták volna a tervet a parlament felsõházában, a Bundesratban), így a támadása szóba sem jöhetett. Kampányát ezért a CDU úgy építette föl, hogy kifogja a szelet az érezhetõen erõsödõ szélsõjobboldal vitorlájából. Ám a harcias, már-már a neonácik lózungjait idézõ választási jelszavak (Nálunk agyon-lövik a túszejtõket! - Bûnözõkkel szemben nincs helye toleranciának! - Aki visszaél a vendégjoggal, azt kiutasítjuk!) éppúgy nem találtak célba, mint a szász gazdaság viszonylagos sikereit kidomborító brosúrák.

Elemzések szerint az NPD-t beikszelõ 191 ezer szászországi szavazó közül 42 ezren még a CDU-ra adták a voksukat 1999-ben. A PDS-tõl 11 ezren pártoltak át a vaskeresztes és "Nemzeti Ellenállás" feliratú fekete trikókban parádézó neonácikhoz, akiknek ezúttal 72 ezer embert sikerült maguk mellé állítaniuk a krónikusan nem szavazók tömbjébõl. Még egy elgondolkodtató adat: az NDP befolyása roppant erõs a szászországi egyetemeken, fõiskolákon. A 30 év alatti fiatal szavazók körében a párt 18 százalékos eredménnyel a második legerõsebb párttá vált a szász tartományban (a CDU mögött, amelynek szavazóbázisa 60-ról 37 százalékra apadt 1999-hez képest ebben a korosztályban).

Ellenszavazatok

A DVU és az NPD sikerének másik kulcsa a keleti tartományok lakosságában egyre jobban erõsödõ frusztráció. A Helmut Kohl volt kancellár által 1990-ben beígért "virágzó tájakat" 14 évvel az NDK és az NSZK egyesülése után lámpással kell keresni az Elbától keletre. A keleti tartományokban a munkanélküliségi mutató 18-25 százalék között mozog (nyugaton átlagosan 8,5 százalék), az álláshiány következtében folyamatos az elvándorlás, amely elsõsorban a 30 év alatti, szakképzett munkaerõt szívja el a nyugati tartományok felé. A Schröder-kormány által kidolgozott szociális és munkaerõ-piaci reformok is fõként a keletnémeteken csattannak, hiszen itt a legmagasabb a tartósan állás nélkül tengõdõ, 40 év fölötti munkavállalók aránya. 'ket az a veszély fenyegeti, hogy jövõre munkanélküli-támogatásuk összege a szociális segély szintjére fog zsugorodni.

Újdonsága a vasárnapi választásnak, hogy a DVU-nak már másodszor sikerült túlugrania az 5 százalékos küszöböt, s 1999 után ismét bejutott a brandenburgi tartományi gyûlésbe. Ezzel a párt rácáfolt arra a vélekedésre, hogy a szélsõjobb pártjai csak egyszer képesek ilyen tel-jesítményre. És bár a DVU az elõzõ parlamenti ciklusban sem tudta építõ javaslatokkal segíteni a tartomány fellendülését, ezt a szavazók nem kérték tõle számon.

Ez az adalék is megerõsíti az egyik német közvélemény-kutató intézet fölmérését, amely szerint a szélsõjobbra szavazók túlnyomó többsége nem meggyõzõdésbõl, hanem a nagy pártok politikája elleni tiltakozásból voksolt a DVU-ra, illetve az NPD-re. Az ún. "Protestwähler"-ek aránya a kimutatás szerint 85, illetve 86 százalék volt, míg meggyõzõdéses DVU-, illetve NPD-választónak csupán a megkérdezettek 8, illetve 9 százaléka vallotta magát.

A drezdai és a potsdami Landtagban ezzel együtt az etablírozott pártok várhatóan bojkottálni fogják a jobbszél képviselõit. Ebbõl láthattak ízelítõt a tévénézõk vasárnap este a ZDF adón. Az eredmények és a kilátások megvitatására a tv-stúdióba invitált tartományi pártelnökök közül öten egyszerûen kivonultak, amikor az NPD-t képviselõ Holger Apfel arról kezdett szónokolni, hogy "nagyszerû nap ez mindazon németek számára, akik ezután is németek akarnak maradni". Az még a jövõ zenéje, hogy igazuk lesz-e azoknak a politikusoknak és gazdasági szereplõknek, akik azzal riogattak a választások elõtt, hogy a külföldi tõke nagy ívben elkerüli majd Szászországot, ha bejutnak a helyi parlamentbe a neonácik képviselõi.

Dorogman László

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."