Németország jövőre már nem akar orosz szenet, olajat venni

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. március 13.

Külpol

Most már nemcsak éghajlatvédelmi, hanem biztonságpolitikai érvek is szólnak a megújuló energia mellett – de arról szó sem lehet, hogy azonnal leállítsák az orosz energiahordozók behozatalát.

Németország az Ukrajna elleni orosz invázió miatt igyekszik minél hamarabb felhagyni az orosz energiahordozók felhasználásával – mondta egy hétvégi lapinterjúban a szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter, aki szerint ha minden jól alakul, országa már őszre függetlenné válhat az orosz széntől, és az év végére csaknem teljesen megszűnhet a függősége az orosz kőolajtól.

Robert Habeck a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás miatt már nemcsak éghajlatvédelmi, hanem biztonsági okokból is át kell állítani Németországot a megújuló energiaforrások felhasználására.

Habeck kijelentette: le kell válni az orosz energiaimporttól, majd általában véve a fosszilis tüzelőanyagokról. Ezért a kormány „mindennap, tényleg mindennap, és nem egyszer éjjel is” dolgozik azon, hogy csökkenjen a függőség az orosz olajtól, széntől és földgáztól. Ez a függőség „naponta, sőt, óránként” csökken, és „ha sikerrel járunk, akkor ősszel függetlenek leszünk az orosz széntől, az év végére pedig szinte teljesen függetlenek leszünk az Oroszországból származó olajtól” – mondta a miniszter.

A Zöldek politikusa hozzátette, hogy

a földgáz esetében „bonyolultabb a helyzet”,

mert Németországban nincs kiépítve a cseppfolyósított földgáz (LNG) importjához szükséges infrastruktúra, de ezen is dolgoznak. Kifejtette, hogy egy LNG-terminál kiépítése a tervezéssel, engedélyeztetéssel és az építkezéssel általában öt évig tart, ha nem jönnek közbe nehézségek, de az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt hirtelen megváltozott helyzetben máris vannak befektetők, akik „készen állnak arra, hogy kockázatot vállaljanak, és azonnal belevágjanak” a beruházásba.

Robert Habeck megerősítette, hogy a német kormány nem támogatja az orosz energiahordozók behozatalának azonnali, általános tilalma gondolatát. Mint mondta, az embargó nem csupán „kis egyéni kényelmi áldozattal” járna, hanem ellátási gondokat okozna a következő télen, és gazdasági visszaeséshez, magas inflációhoz vezetne.

Az azonnali embargó miatt „emberek százezrei veszítenék el a munkájukat, és sokak számára aligha lenne többé megfizethető a munkába járás, a fűtés és az áramszolgáltatás” – mondta a gazdasági és klímavédelmi miniszter.

Németországban az orosz import részaránya a földgázfelhasználásban 55 százalékos. A szénnél 50 százalék, a kőolajnál 35 százalék ez az arány. A háború kezdete, február 24. óta felerősödött az a követelés, hogy az orosz energiafüggőség lazítása érdekében halasszák el a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa hatására az akkori, Angela Merkel vezette kormány által elindított úgynevezett energiapolitikai fordulat – a nukleáris energia használatának kivezetése – utolsó szakaszát, vagyis a még működő három atomerőmű idénre tervezett leállítását.

Ezzel kapcsolatban Robert Habeck a FAZ-nak elmondta, hogy az erőművek üzemben tartása csakis akkor lenne megoldás, ha új fűtőanyagot kapnának, nem pótolnák be a közelgő leállítás miatt 2019-ben kihagyott biztonsági átvilágításukat, és nemcsak átmenetileg, hanem több évre hosszabbítanák meg az üzemidejüket. Mindez aránytalanul nagy kockázat a várható előnyökhöz képest, ezért a kormány nem ezt az utat választja - fejtette ki a miniszter.

Leadkép: gőzoszlopok törnek a magasba az RWE német energetikai konszern barnaszénnel üzemelő Weissweiler erőművének hűtőtornyaiból az észak-rajna-vesztfáliai Eschweilerben 2020. január 21-én. Fotó: MTI/EPA/Sascha Steinbach

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.