Németországban csak 60 év felettieknek adnak AstraZenecát

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. március 31.

Külpol

Nagyon ritka, de súlyos mellékhatástól tartanak. 

A 60 éven felüliekre korlátozzák az AstraZeneca koronavírus elleni védőoltásának használatát Németországban - jelentette be Angela Merkel kancellár kedden Berlinben.

 Az új szabályt szerdán vezetik be az úgynevezett állandó oltási bizottság (STIKO) ajánlására.

A bizottság azért adott ki új ajánlást, mert a legújabb tudományos ismeretek szerint a vakcina a 60 éven aluliak körében vérrögképződést idézhet elő az agyban. Ez a mellékhatás nagyon ritkán fordul elő, de nagyon súlyos - mondta Angela Merkel.

A változtatás bizonytalanságot okoz, de nem volt más választás. Nem lehet eltitkolni, "szőnyeg alá söpörni" a lehetséges mellékhatásokról szóló adatokat, az oltóanyag iránti lehető legnagyobb bizalmat csak "a nyíltság és az átláthatóság" révén lehet megteremteni - emelte ki a német kancellár.

Az áprilissal kezdődő második negyedévben 15 millió adag AstraZeneca-oltás érkezhet Németországba a gyártó vállalása szerint, és bőven lesznek 60 felettiek, akik "szívesen" beadatják maguknak az oltóanyagot- mondta Jens Spahn egészségügyi miniszter. Aláhúzta, hogy az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca brit-svéd gyógyszeripari óriáscég együttműködésével kifejlesztett oltóanyag rendkívül hatékony az időseknél, bizonyos mutatók alapján még a Pfizer/BioNTech-féle vakcinánál is hatékonyabb.

A STIKO ajánlása főszabályként tanácsolja az oltóanyag alkalmazásának korlátozását a 60 felettiekre. A lehetséges mellékhatásokról szóló részletes tájékoztatáson nyugvó egyéni döntés alapján, szakorvosi, háziorvosi javaslatra 60 alattiaknak is beadható AstraZeneca-oltás - tette hozzá Jens Spahn.

Ismertette, hogy a testület április végéig kidolgoz egy másik ajánlást, amely arról szól, hogy milyen oltást kapjon az AstraZeneca-féle készítmény első adagjával már beoltott kétmillió ember.

A miniszter elmondta: Németországban eddig 31 esetben mutattak ki időbeli kapcsolatot AstraZeneca-vakcina használata és agyi vérrögképződés között. Az érrendszeri károsodás kilenc esetben halálos volt. A 31 érintett közül 29 nő van, 20 és 63 év közöttiek. Hasonló esetek külföldön is történtek, és nem Németország az egyetlen, ahol korlátozzák a vakcina használatát - tette hozzá Jens Spahn, példaként említve Kanadát.

Az AstraZeneca kedd esti közleményében azt írja, tiszteletben tartja a STIKO által a vakcinák németországi felhasználásával kapcsolatos tanácsadói minőségében hozott döntést. 

"Vállalatunk számára továbbra is a betegek biztonsága a legfontosabb. Az Egyesült Királyság gyógyszerhatósága és az Európai Gyógyszerügynökség vizsgálata nem mutatott ki ok-okozati összefüggést a vakcina és a vérrögképződéses események között, azonban az EMA arra a következtetésre jutott, hogy egyes ritka, thrombocytopeniával járó tromboembóliás események ugyan nem hozhatók bizonyíthatóan kapcsolatba a vakcinával, de az összefüggés egyértelműen nem is zárható ki, ezért további vizsgálatokra lesz szükség.

Az Egyesült Királyság, az Európai Unió és az Egészségügyi Világszervezet szabályozó hatóságai arra a következtetésre jutottak, hogy az oltóanyag használatának előnyei jelentősen meghaladják a kockázatokat minden felnőtt korcsoportban."

Az AstraZeneca folytatja "a biztonságossági adatbázisában fellelhető több tízmillió adat elemzését annak megértése érdekében, hogy a thrombocytopeniával összefüggő vérrögök nagyon ritka esetei gyakrabban fordulnak-e elő, mint amire természetes módon számíthatnak emberek milliói. Folytatjuk a német hatóságokkal való együttműködésünket a felmerülő kérdések megválaszolása érdekében.”

Éedekesség, hogy több európai országban - így Magyrországon is - eleinte éppen hogy a 65 év felettieknél nem használták az AstraZeneca vakcináját, mert nem voltak meggyőződve a klinikai teszteredmények statisztikai erősségéről. Azóta ezt a korlátozást a legtöbb helyen - így Magyarországon is - feloldották, és a németek most egy ellentétes irányú korlátozást vezetnek be a biztonságosságra hivatkozva. 

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.