A kormány támogatja, hogy Svédország NATO-tagságáról szavazzon az Országgyűlés, ezért is nyújtotta be az erről szóló törvénytervezetet. Ám a döntés és az, hogy mikor kívánják napirendre tűzni, a képviselőkön múlik, jórészt a kétharmados többséggel rendelkező kormánypárti képviselőkön. Ők pedig sértésnek vették, hogy az utóbbi tíz évben svéd politikusok rosszakat mondtak Magyarországról, például hogy nem demokrácia, hanem diktatúra. A megbántódott fideszes képviselők pedig „még nem állnak készen arra, hogy meghozzák ezt a döntést, amikor készen állnak, meg fogják hozni a döntést” – magyarázta el a napokban egy amerikai hírtévének nyilatkozva ismét a magyar álláspontot a NATO-bővítés ügyében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó szavai azt a narratívát erősítik tovább, nem a kormányon, hanem a frakción múlik, hogy eddig nem született döntés Svédország csatlakozása ügyében, így a skandináv állam még nem lehet a katonai szövetség tagja.
A Népszava most arról ír, hogy informátorai szerint
a Fidesz-frakció már rég megszavazta volna a svéd csatlakozás jóváhagyását, de „odafentről”, a Karmelitából szóltak, hogy még ne. Vagyis Orbán Viktor miniszterelnök döntése, hogy a svédeknek még várniuk kell a NATO-ba való bebocsáttatásukra.
Ennek az értesülésnek nem mond ellent az, hogy a parlament honlapján, a júniusi-júliusi üléstervben megjelent a törvénytervezet, merthogy pontos dátum nincs mellette.
Svédország felvétele nem csak a magyarok miatt késik, Törökország jóváhagyó döntése sem született még meg.
A lap emlékeztet, a napokban Recep Tayyip Erdogan török elnök ismét nemet mondott, de ezt az érintettek nem tekintik végleges nemnek, inkább stratégiai húzásnak egy játszmában, mert a jóváhagyásért cserébe Törökország F16-os vadászgépeket szeretne kapni az Egyesült Államoktól – bár ezt az értesülést Erdogan és Biden elnök is cáfolta.
A Népszava valószínűsíti, hogy Magyarország Törökországgal egyszerre fog dönteni a svéd kérelemről.
