Fleischer Ferenc

Netanjahu háborúja

Mi vár Izraelre Irán megtámadása után?

Külpol

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

De vajon valóban fel lehet-e számolni az iráni atomprojektet az Izrael birtokában lévő katonai eszközökkel? Ezt az izraeli sajtóban megszólaló szakértők egyértelműen cáfolják. Az izraeli hadsereg, az IDF fegyverarzenáljával nem képes behatolni Fordo föld alatti nukleáris létesítményébe, ehhez amerikai részvételre lenne szükség. Noha Trump zöld utat adott Jeruzsálemnek az akcióhoz, eddig csak a lakosság védelmét szolgáló katonai műveletekben segített, és egyelőre nem világos, hogy sikerül-e rávenni az amerikai vezetést a támadó lépések támogatására. Pedig Amerika tevőleges részvétele nélkül legfeljebb pár hónapra sikerülhet visszavetni az atombomba előállítását. Netanjahu ismét félretette a korábbi, az október 7-i terrortámadás előtti óvatosságát, és kockáztatott.

Az is Irán nukleáris terveinek a végét jelenthetné, ha az iráni ellenzéknek sikerül magához ragadnia a hatalmat az izraeli támadás nyomán – ahogy az Szíriában történt a Hezbollahot ért súlyos katonai csapás után. Ez nagy siker lenne Izraelnek, és talán ez is a háború valódi, titkos célja – de sajnos ennek esélye csekély. Nincs rá garancia, hogy oly sok durván megtorolt, hiábavaló harc és kudarc után éppen most sikerülne az ellenzéknek elűzni az ajatollahok népnyúzó, gyilkos diktatúráját. Erre az elképzelésre építeni katonai támadást pedig nagyon kockázatos.

A harci kürtök és a világmegváltó szándékok eufóriája mellett azon is érdemes elgondolkozni, vajon fel kell-e számolni egyáltalán az iráni atomprojektet, illetve vajon éppen Izraelnek kell-e ezt megtennie? Vagy Jeruzsálemet már most is megvédik az évtizedek alatt megteremtett elrettentő eszközök, amelyek biztosítják, hogy Irán, illetve a magukat az országgal azonosító teokratikus önkényuralmi vezetők ne „törölhessék el a Föld színéről”a zsidó államot? Az IDF ugyanis nem véletlenül vásárolt méregdrága tengeralattjárókat Németországtól. Ma már nyolc-kilenc ilyen harceszköz járhatja titokban a tengereket és az óceánokat; s bár Izrael hivatalosan sohasem ismerte el, hogy rendelkezik nukleáris fegyverekkel, szakértők egyetértenek abban, hogy ezek a tengeralattjárók atomtöltetű rakétákat is szállíthatnak az esetleges második csapásmérés céljából. Izrael azt hangoztatja, hogy elsőként soha nem vetne be atomot, de ha Teherán nukleáris támadást intézne Izrael ellen, akkor semmi kétség: e ki tudja, éppen merre járó hajókról megindulnának a válaszcsapások a nagyobb iráni városok ellen. Ezt még az ajatollahok sem mernék magukra vállalni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Kaland a Botondok házában

Amikor megláttuk szegény doktor Szabót Szentkirályi Alexandra csomagtartójába gyömöszölve, kifacsart végtagokkal, az első reakciónk, mint minden rendes embernek, a segíteni akarás volt. Szabadítsuk ki doktor Szabót menten! – buzgott fel mindannyiónkban a tettvágy. Igen ám, de hogyan?

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Az új Közel-Kelet

A Hamász és a Hezbollah után Izrael utolsó nagy ellenfelét is katonai eszközökkel kényszerítené térdre. Az iráni nukleáris ambíciók jövőjén túl immár a teheráni rendszer fennmaradása is kérdéses.