Ranschburg Zoltán

Dal a farkasoknak

Orbán zavaros ígéreteiről

Publicisztika

Június 12-én Orbán Viktor exkluzív élő „interjút” adott Menczer Tamásnak a Harcosok Klubja tagjai számára a Fidesz békeharcáról. A miniszterelnök feltehetően úgy vélte, hogy saját online zászlóalja is gondban van, amikor az állandóan háborúban álló békekormány ideájának belső ellentmondását kell valahogyan feloldania azok számára, akiknek ebben a vakhit nem siet a segítségükre.

Ám az interjú 444.hu-n megjelent összefoglalóját olvasva attól tartok, Orbán nem oldotta meg a fideszes kommentelősereg problémáit. Leginkább nehezen követhető logikájú üzeneteket fogalmazott meg olyasmikről, hogy a harcosokban belül béke van, és akiben igazán nagy a belső béke, az tud aztán csak igazán durvulni kifelé, de arra csak azért van szükség, mert az ellenfél is nagyon durva. Nem látom tisztán magam előtt, ahogy ezzel a magyarázattal (plusz zászló, zászló, szív) a kormánypártok digitális nindzsái uralmuk alá hajtják az online küzdőteret, de ez legyen az ő problémájuk.

Rosszabb lesz, de jobb!

A miniszterelnök azért ezeken kívül is tartogatott pár figyelemre méltó mondatot a kívül tüskés, belül puha harcosoknak. Bár azoknak, akik figyelemmel követik a munkásságát – nyilván ideértve a HK-tagokat –, nem lehetett újdonság, Orbán nem volt rest elismételni, hogy aki nem ért egyet a Fidesszel, az nem egyszerűen másképpen gondolkodó magyar ember, hanem brüsszelita nemzetrontó. „Tehát nagyon komoly erők roppannak itt egymásnak, csapnak össze, egyik oldalon mi, a magyar hazafiak, nem becsülném alá magunkat, sok millió ember, a másik oldalon pedig Brüsszel. És azok a magyarok, akik Brüsszelt támogatják a saját nemzeti kormányukkal szemben” – mondta Orbán Viktor, s a súlyos témák után egy igazi térdcsapkodós, hahotázós tréfával oldotta a hangulatot, amikor a saját, nyilvános vitára közel két évtizede nem nyitott ajkai közül ezt találta kicsusszantani: „Na de ha nem állunk ki nyílt vitákra, akkor hogy fogjuk megnyerni a küzdelmet?”

Mindezek mellett azonban volt egy pont, ahol a miniszterelnök összefoglalta Menczer Tamás és a t. közönség számára, hogy miről is szól majd a 2026-os választás. Ez a harcosok közül is sokakat érhetett meglepetésként: „Tehát ez a választás tétje is. Azok lesznek-e többen ebben az országban, akik úgy gondolják, hogy a saját fontos, személyes anyagi vagy családjuk anyagi érdekein túl más szempontok is léteznek, a haza iránti kötelesség is létezik, vagy ezt nem fogadják el, és azt gondolják, hát lehet, hogyha Brüsszel ülne a nyakunkon, akkor jobban élnénk, hát akkor esetleg próbáljuk ki. Vannak, akik így gondolkodnak, ők a Tisza Pártban vannak. Nincsenek kevesen.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.