Ranschburg Zoltán

Dal a farkasoknak

Orbán zavaros ígéreteiről

Publicisztika

Június 12-én Orbán Viktor exkluzív élő „interjút” adott Menczer Tamásnak a Harcosok Klubja tagjai számára a Fidesz békeharcáról. A miniszterelnök feltehetően úgy vélte, hogy saját online zászlóalja is gondban van, amikor az állandóan háborúban álló békekormány ideájának belső ellentmondását kell valahogyan feloldania azok számára, akiknek ebben a vakhit nem siet a segítségükre.

Ám az interjú 444.hu-n megjelent összefoglalóját olvasva attól tartok, Orbán nem oldotta meg a fideszes kommentelősereg problémáit. Leginkább nehezen követhető logikájú üzeneteket fogalmazott meg olyasmikről, hogy a harcosokban belül béke van, és akiben igazán nagy a belső béke, az tud aztán csak igazán durvulni kifelé, de arra csak azért van szükség, mert az ellenfél is nagyon durva. Nem látom tisztán magam előtt, ahogy ezzel a magyarázattal (plusz zászló, zászló, szív) a kormánypártok digitális nindzsái uralmuk alá hajtják az online küzdőteret, de ez legyen az ő problémájuk.

Rosszabb lesz, de jobb!

A miniszterelnök azért ezeken kívül is tartogatott pár figyelemre méltó mondatot a kívül tüskés, belül puha harcosoknak. Bár azoknak, akik figyelemmel követik a munkásságát – nyilván ideértve a HK-tagokat –, nem lehetett újdonság, Orbán nem volt rest elismételni, hogy aki nem ért egyet a Fidesszel, az nem egyszerűen másképpen gondolkodó magyar ember, hanem brüsszelita nemzetrontó. „Tehát nagyon komoly erők roppannak itt egymásnak, csapnak össze, egyik oldalon mi, a magyar hazafiak, nem becsülném alá magunkat, sok millió ember, a másik oldalon pedig Brüsszel. És azok a magyarok, akik Brüsszelt támogatják a saját nemzeti kormányukkal szemben” – mondta Orbán Viktor, s a súlyos témák után egy igazi térdcsapkodós, hahotázós tréfával oldotta a hangulatot, amikor a saját, nyilvános vitára közel két évtizede nem nyitott ajkai közül ezt találta kicsusszantani: „Na de ha nem állunk ki nyílt vitákra, akkor hogy fogjuk megnyerni a küzdelmet?”

Mindezek mellett azonban volt egy pont, ahol a miniszterelnök összefoglalta Menczer Tamás és a t. közönség számára, hogy miről is szól majd a 2026-os választás. Ez a harcosok közül is sokakat érhetett meglepetésként: „Tehát ez a választás tétje is. Azok lesznek-e többen ebben az országban, akik úgy gondolják, hogy a saját fontos, személyes anyagi vagy családjuk anyagi érdekein túl más szempontok is léteznek, a haza iránti kötelesség is létezik, vagy ezt nem fogadják el, és azt gondolják, hát lehet, hogyha Brüsszel ülne a nyakunkon, akkor jobban élnénk, hát akkor esetleg próbáljuk ki. Vannak, akik így gondolkodnak, ők a Tisza Pártban vannak. Nincsenek kevesen.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.