Ranschburg Zoltán

Dal a farkasoknak

Orbán zavaros ígéreteiről

Publicisztika

Június 12-én Orbán Viktor exkluzív élő „interjút” adott Menczer Tamásnak a Harcosok Klubja tagjai számára a Fidesz békeharcáról. A miniszterelnök feltehetően úgy vélte, hogy saját online zászlóalja is gondban van, amikor az állandóan háborúban álló békekormány ideájának belső ellentmondását kell valahogyan feloldania azok számára, akiknek ebben a vakhit nem siet a segítségükre.

Ám az interjú 444.hu-n megjelent összefoglalóját olvasva attól tartok, Orbán nem oldotta meg a fideszes kommentelősereg problémáit. Leginkább nehezen követhető logikájú üzeneteket fogalmazott meg olyasmikről, hogy a harcosokban belül béke van, és akiben igazán nagy a belső béke, az tud aztán csak igazán durvulni kifelé, de arra csak azért van szükség, mert az ellenfél is nagyon durva. Nem látom tisztán magam előtt, ahogy ezzel a magyarázattal (plusz zászló, zászló, szív) a kormánypártok digitális nindzsái uralmuk alá hajtják az online küzdőteret, de ez legyen az ő problémájuk.

Rosszabb lesz, de jobb!

A miniszterelnök azért ezeken kívül is tartogatott pár figyelemre méltó mondatot a kívül tüskés, belül puha harcosoknak. Bár azoknak, akik figyelemmel követik a munkásságát – nyilván ideértve a HK-tagokat –, nem lehetett újdonság, Orbán nem volt rest elismételni, hogy aki nem ért egyet a Fidesszel, az nem egyszerűen másképpen gondolkodó magyar ember, hanem brüsszelita nemzetrontó. „Tehát nagyon komoly erők roppannak itt egymásnak, csapnak össze, egyik oldalon mi, a magyar hazafiak, nem becsülném alá magunkat, sok millió ember, a másik oldalon pedig Brüsszel. És azok a magyarok, akik Brüsszelt támogatják a saját nemzeti kormányukkal szemben” – mondta Orbán Viktor, s a súlyos témák után egy igazi térdcsapkodós, hahotázós tréfával oldotta a hangulatot, amikor a saját, nyilvános vitára közel két évtizede nem nyitott ajkai közül ezt találta kicsusszantani: „Na de ha nem állunk ki nyílt vitákra, akkor hogy fogjuk megnyerni a küzdelmet?”

Mindezek mellett azonban volt egy pont, ahol a miniszterelnök összefoglalta Menczer Tamás és a t. közönség számára, hogy miről is szól majd a 2026-os választás. Ez a harcosok közül is sokakat érhetett meglepetésként: „Tehát ez a választás tétje is. Azok lesznek-e többen ebben az országban, akik úgy gondolják, hogy a saját fontos, személyes anyagi vagy családjuk anyagi érdekein túl más szempontok is léteznek, a haza iránti kötelesség is létezik, vagy ezt nem fogadják el, és azt gondolják, hát lehet, hogyha Brüsszel ülne a nyakunkon, akkor jobban élnénk, hát akkor esetleg próbáljuk ki. Vannak, akik így gondolkodnak, ők a Tisza Pártban vannak. Nincsenek kevesen.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.