Nő kerülhet a Pentagon élére

  • narancs.hu
  • 2020. november 15.

Külpol

A történelem során először.

Michele Flournoyt nevezheti ki védelmi miniszterének Joe Biden amerikai elnök – írja a 444.hu az Los Angeles Times-ra hivatkozva. Flournoy már több ciklusban is különböző pozíciókat töltött be a Pentagonban, Obama elnöksége alatt államtitkár is volt. A várakozások szerint ő lett volna Hillary Clinton védelmi minisztere, amennyiben nem Donald Trump nyeri meg a 2016-os elnökválasztást.

A döntés történelmi jelentőségű lenne, ugyanis a Pentagonnak még nem volt női elnöke. Véhetően az lenne a feladata, hogy csökkentse a minisztérium kiadásait és a hadsreg részvételét a koronavírus-vakcinák kiosztásában. Trump szorgalmazta, hogy ebbe a folyamatokban a katonai vezetőknek is nagy szerepe legyen, viszont az egészsgéügyi szakemberek sérelmezték, ugyanis szerintük bizalmatlanságot szül.

Michele Flournoy a szorosabb nemzetközi együttműködések híve, várhatóan változtatna a korábbi vezetés irányvonalán, ami zárkózottabb és bizalmatlanabb volt az ország hagyományos szövetségeseivel szemben.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.