Orbán: „Ideje megkezdeni Bécs ostromát”

  • Narancs.hu/MTI
  • 2019. október 28.

Külpol

A kormányfő szerint Szijjártó Péter és Matolcsy György a keleti nyitás „atyamesterei”.

A magyaroknak a turizmus a hazaszeretet kifejezésének egyik formája – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten a Várkert Bazárban, a Magyar Turisztikai Ügynökség rendezésében tartott Turizmus Summit 2019 konferencián.

„Büszkék vagyunk az országunkra, körülvesz a történelem, benne élünk, és életünk a fantasztikus magyar kultúra és műveltség folytatása is egyben” – fogalmazott a kormányfő.

Azt mondta: „minél jobban szeretjük a hazánkat, a világ is annál kíváncsibb lesz ránk”. Így „a hazánk szeretete” vendégéjszakákban, munkahelyekben, növekvő bérekben és emelkedő üzleti haszonban is kifejeződik majd – hangsúlyozta Orbán Viktor.

A globális turizmusról szólva a miniszterelnök kifejtette: a turizmus világméretű növekedése folytatódik, és az utazási szokások változása – a városlátogató turizmus erősödése – kedvez Magyarországnak. 2010 óta megkétszereződött a Magyarországra érkező vendégek és vendégéjszakák száma is – közölte.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Magyar Turisztikai Ügynökség harmadik Turizmus Summit konferenciáján a Várkert Bazárban 2019. október 28-án.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Magyar Turisztikai Ügynökség harmadik Turizmus Summit konferenciáján a Várkert Bazárban 2019. október 28-án.

Fotó: Illyés Tibor/MTI

További jó hírnek nevezte, hogy csökkennek a távolsági utazások költségei, Ázsiából pedig egyre nagyobb kereslet érkezik Európába. Ebben a versenyben Magyarország pozíciója kiváló, ami mások mellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek és Matolcsy György jegybankelnöknek köszönhető, mert a keleti nyitás politikájának ők voltak az „atyamesterei” – tette hozzá.

Kiemelte, hogy a gazdasági, diplomáciai kapcsolatok erősödnek keleti irányban, Magyarország kifejezetten ajánlott, baráti célországgá vált. Ráadásul ebben a relációban a közbiztonság szerepe kiemelkedő, amiben Magyarország átlag feletti teljesítményt nyújt - mondta.

Orbán Viktor arról is szólt, hogy „a fényes eredményeket hozó” gazdaságpolitikai újítások maradnak: így marad az arányos, egykulcsos adórendszer, a családi adókedvezmény – sőt, ezt fejleszteni szeretnék –, valamint a SZÉP-kártya is.

Célul tűzte, hogy Magyarországot sport-, gasztro- és konferenciaturizmus-központtá bővítsék. „Budapest tekintetében most látok némi elbizonytalanodást, de akárhogy is lesz, országos léptékben nem fogunk visszafordulni, és az országépítő munkát folytatni fogjuk” – mondta a miniszterelnök.

Közölte azt is, hogy öt év alatt 86-ról 147-re emelkedett a Budapestről légi járattal közvetlenül elérhető városok száma. Ezt folytatni kell, Szijjártó Péter miniszter munkájának ez kiemelkedő szempontja - fűzte hozzá. Példaként említette, hogy maholnap megérkezik az első közvetlen járat az oroszországi Kazanyból.

Végül arról beszélt a kormányfő, hogy „turisztikai teljesítményünkkel már ott lihegünk Prága és Csehország tarkójánál, őket hamarosan behozzuk”. Érdemes új cél után nézni: ideje megkezdeni „Ausztria és Bécs ostromát” – fogalmazott Orbán Viktor.

MTI

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.