Orbán Viktor a kirgiz miniszterelnökkel tárgyalt

  • narancs.hu
  • 2024. december 17.

Külpol

Azt nem nagyon tudjuk, hogy miről tárgyalt a türk testvérrel.

Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Karmelita kolostorban munkalátogatáson fogadta Adilbek Kaszimalijevet, Kirgizisztán ügyvivő miniszterelnökét - közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. A tárgyaláson a két ország folyamatosan javuló kapcsolatait tekintették át. Kiemelt figyelmet fordítottak a kereskedelmi együttműködés elmélyítésére, a gazdasági kapcsolatok dinamizálására.

 
Budapest, 2024. december 17. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja Adilbek Kaszimalijevet, Kirgizisztán ügyvivő miniszterelnökét a Karmelita kolostorban 2024. december 17-én.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
 

 

Mivel nem tudjuk, hogy Orbán miről beszélt Kaszimalijevvel, ezért csak találgatni tudunk, azt meg nem szeretnénk. De azt azért hozzátennénk, hogy Kirgizisztán tagja a Türk Tanácsnak, amelynek ülésein Orbán Viktor megfigyelőként részt szokott venni. Kirgizisztán ugyancsak tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB), amelyet „a keleti NATO”-ként szokás emlegetni: az Oroszország vezette katonai szövetség konferenciáján novemberben Szijjártó Péter is ott volt.

A külügyminiszter egyébként azt is mondta korábban, hogy más országok irigylik türk kapcsolatainkat: „És emlékszem, hogy azok, akik ma egymást követve kopogtatnak az önök ajtaján, korábban kinevettek vagy erősen bíráltak minket ezért.”

Akkor azt írtuk az ODKB-ról: „Az egykori szovjet utódállamokat tömörítő szövetség 1992-ben alakult, elsősorban azért, hogy elejét vegyék a fegyveres konfliktusoknak egymás között. Mindössze öt teljes értékű tagot számlál – Oroszország mellett Belaruszt, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Tadzsikisztánt. Örményország idén júniusban jelentette be, hogy kilép a szövetségből. Az orosz fél a szovjet befolyás meghosszabbításának tekintette a szövetséget, eszköznek arra, hogy a Kreml hadtesteket működtethessen az országhatárain kívül, a kis országok pedig azt jelezték a csatlakozással, hogy nem kívánnak kockázat lenni. Ahogy a mondás tartja: a barátaidat tartsd közel magadhoz, az ellenségeidet pedig még közelebb.”

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Móricka evangéliuma

Semmi nem áll távolabb a keresztény szellemiségtől, mint a magas áhítatossági kvóciensű elmélkedések magáról a Történetről, de talán egyetlen kifejezésforma sem produkált annyi fércművet, mint a film.

Rap-szódia

Misztikus hangulat, a forgószínpadon egy kettéhasított vár, eleve ferde elemekkel, amelyek épp eldőlni készülnek. A látvány (díszlet: Horesnyi Balázs) rögtön megteremti az alapérzetet: minden szétesni látszik Veronában a két család viszálya miatt. Egy cseppnyi költőiség még így is kerül mindennek a tetejébe: égi jelenségként érkezik Júlia ágya, ahol újdonsült férjével, Rómeóval elhálhatják a nászéjszakát.

Szegvár, retúr

Még előző kötetében, a Lányos apában írta Grecsó Krisztián, hogy két évtizede az édes­apjáról szeretne írni. „Gyakoroltam, készültem, megbocsátottam, fejlődtem, aztán felejtettem, kidobtam mindent, gyűlöltem, visszaestem.”

Vissza a kenguruhoz

„Mi az a gondolati, szemléleti újdonság, amely a csalogató, modern kísérőzenén, a színes képeken, a megvalósult filmben átsugárzik? Sajnos nem több, mint hogy a Levi’s vagy a Lee Cooper márkájú farmerdzseki alatt is doboghat becsületes munkásszív” – írták találóan A kenguru című filmről 1976-os bemutatója után a Filmvilágban.

Tájékozódunk

Egy héttel azután, hogy az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának illetékes szerve szankciós listára tette Rogán Antalt a magyarországi rendszerszintű korrupcióban betöltött szerepe miatt, összeült az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága.

A harmadik köztársaság kapujában

Száz napot kellett várnia a kormányalakítási felkérésre a pártvezető Herbert Kicklnek, noha az Osztrák Szabadságpárt az élen végzett a tavaly szeptemberi választáson. Az államelnök Alexander Van der Bellen mindent megtett, mégsem tudta elkerülni a szélsőjobboldal kormányba hívását.

Elveszett eszmények

  • Bretter Zoltán

Tudtuk, nem tudtuk, az elmúlt több mint kétszáz évben a következő gondolat szabta meg életünket: „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság, ha oka nem értelmünk fogyatékosságában, hanem az abbeli elhatározás és bátorság hiányában van, hogy mások vezetése nélkül éljünk vele. Sapere aude! Merj a magad értelmére támaszkodni! – ez tehát a felvilágosodás jelmondata.” (Immanuel Kant: Válasz a kérdésre: mi a felvilá­gosodás?)

Nem lehetetlen lekerülni az amerikai szankciós listáról, de bajos lesz a Rogán elleni szankció visszavonatása

Egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok szank­ciós listára helyezte Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterét, a magyar kormány sajtója „David Pressman kicsinyes bosszújaként” igyekezett beállítani a történteket. Lázár János miniszter egye­nesen megfenyegette a nagykövetet: a későbbiekben „kerülje el ezt az országot”.

Hatvan, hetven, nyolcvan, száz puszta

Az autoriter rendszerek kiépülésének egyik legbiztosabb jele, hogy a vezető mellől lassan eltűnnek az egykori harcostársak. Ez általában az autoriter vezető hatalmának megszilárdulásával és korlátlanságának növekedésével egy időben történik. Helyüket a klán tagjai veszik át.