Orbán Viktor a svéd miniszterelnökkel tárgyalt: négy új Gripent vesz Magyarország

  • narancs.hu
  • 2024. február 23.

Külpol

A magyar kormányfő szerint a légvédelmi program indulásakor „csórók voltunk”, de most bővül a flotta.

Közös sajtótájékoztatót tartott pénteken Ulf Kristersson svéd és Orbán Viktor magyar miniszterelnök, miután a karmelita kolostorban egyeztettek egymással.

A hvg.hu tudósítása szerint a találkozón két megállapodást írtak alá a két ország között. Módosítják a Gripen-megállapodást, ezt Magyarország részéről Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter írta alá péntek délelőtt a két miniszterelnök jelenlétében. A szerződés a gépek bérlésével, valamint a hozzájuk kapcsolódó támogatói rendszerekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos. A második megállapodás szintén a Gripenekkel kapcsolatos, ezt ugyancsak Szalay-Bobrovniczky Kristóf írta alá.

Orbán Viktor tájékoztatójában azt mondta, érdekes, izgalmas tárgyaláson vannak túl, a mai találkozó pedig egy hosszú folyamat állomása, ami a bizalom helyreállításáról szól. Hozzátette, kölcsönösen tisztázták jó szándékaikat.

A magyar miniszterelnök azt mondta Kristerssonnak, hogy a magyar külpolitika célja a barátok gyűjtése, még akkor is, ha ez nem mindig látszik.

Orbán szerint 1956-ban Svédország igaz barátja volt Magyarországnak, amikor a menekülő magyaroknak nem csupán ellátást adtak, hanem egy második otthont is. Orbán azt mondta, sokan hagyták el az országot akkor, és hálásak a befogadóknak. Hozzátette, reméli, nem csináltak rossz üzletet, hiszen ezek az emberek sikeresek lettek, talán hozzájárultak Svédország gyarapodásához is. A magyar kormányfő felidézte, hogy Svédország partner volt akkor is, amikor Magyarország az Európai Unióhoz csatlakozott, ráadásul a jelen is jól néz ki, mivel Orbán szerint a kereskedelmi együttműködés rekordja a két ország között minden évben megdől, és az is örömteli, hogy sok svéd turista érkezik Magyarországra. A pénteki találkozón azonban Orbán Viktor szerint ezekről nem volt szó, védelmi kérdésekről viszont annál inkább.

A magyar védelmi képességekről beszéltek, a magyar miniszterelnök pedig felidézte, hogy első kormányzásuk alatt vita volt arról, kell-e légierőt fejlesztenie Magyarországnak. A döntést azonban meghozták: úgy döntöttek, hogy legyen önálló légvédelem, ez pedig a svédekkel való együttműködésre kell, hogy épüljön. Így állt rá az ország a Gripenekre – mondta Orbán, hozzátéve, hogy a szerződések azonban kifutnak, akkoriban pedig

„csórók voltunk”, nem tudtunk eleget venni, a mai megállapodás értelmében viszont négy új géppel fog bővülni a flotta.

A miniszterelnök elmondta, megállapodtak arról is, hogy a logisztikai szolgáltatásokról szóló szerződést meghosszabbítják és kiterjesztik a kiképzések területére is, a Saab pedig egy mesterséges intelligencia-fókuszú kutatóintézetet is fog nyitni magyar közreműködéssel, amivel Orbán szerint az ország a kutatásfejlesztésbe is beszáll. Orbán azt mondta, nagyon sokat tanult a pénteki beszélgetésen, Kristersson ugyanis ismertette vele Svédország problémáit is. Zárásképpen kijelentette: „A magyar parlament hétfőn összeül, a szükséges döntéseket meghozza, ezzel egy szakaszt lezártunk.”

Ulf Kristersson megerősítette, hogy uniós és együttműködési kérdésekről beszéltek, a két ország megállapodásokkal kapcsolatban pedig azt mondta, üdvözli azokat, mivel egyszerre jók Svédország és Magyarország számára, és erősíti a két ország, valamint az EU és a NATO biztonságát is. Hozzátette, örül annak, hogy még több Gripen fogja szelni az európai égboltot. Kristersson arról is beszélt, hogy 180 svéd cég működik jelenleg Magyarországon, amleyek majdnem 70 ezer embert foglalkoztatnak. Ezután elismerőleg beszélt Krausz Ferenc és Karikó Katalin Nobel-díjairól, és azt is elmondta, hogy meglátogatja Raoul Wallenbergről emlékművét.

„Svédország nem ért mindenben egyet Magyarországgal, abban viszont igen, hogy ahol egyetértés van, ott szorosabb együttműködésre van szükség”

– fogalmazott a svéd miniszterelnök, majd külön megköszönte, hogy országa hamarosan tagja lehet a NATO-nak.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.