Orbán Viktor a svéd miniszterelnökkel tárgyalt: négy új Gripent vesz Magyarország

  • narancs.hu
  • 2024. február 23.

Külpol

A magyar kormányfő szerint a légvédelmi program indulásakor „csórók voltunk”, de most bővül a flotta.

Közös sajtótájékoztatót tartott pénteken Ulf Kristersson svéd és Orbán Viktor magyar miniszterelnök, miután a karmelita kolostorban egyeztettek egymással.

A hvg.hu tudósítása szerint a találkozón két megállapodást írtak alá a két ország között. Módosítják a Gripen-megállapodást, ezt Magyarország részéről Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter írta alá péntek délelőtt a két miniszterelnök jelenlétében. A szerződés a gépek bérlésével, valamint a hozzájuk kapcsolódó támogatói rendszerekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos. A második megállapodás szintén a Gripenekkel kapcsolatos, ezt ugyancsak Szalay-Bobrovniczky Kristóf írta alá.

Orbán Viktor tájékoztatójában azt mondta, érdekes, izgalmas tárgyaláson vannak túl, a mai találkozó pedig egy hosszú folyamat állomása, ami a bizalom helyreállításáról szól. Hozzátette, kölcsönösen tisztázták jó szándékaikat.

A magyar miniszterelnök azt mondta Kristerssonnak, hogy a magyar külpolitika célja a barátok gyűjtése, még akkor is, ha ez nem mindig látszik.

Orbán szerint 1956-ban Svédország igaz barátja volt Magyarországnak, amikor a menekülő magyaroknak nem csupán ellátást adtak, hanem egy második otthont is. Orbán azt mondta, sokan hagyták el az országot akkor, és hálásak a befogadóknak. Hozzátette, reméli, nem csináltak rossz üzletet, hiszen ezek az emberek sikeresek lettek, talán hozzájárultak Svédország gyarapodásához is. A magyar kormányfő felidézte, hogy Svédország partner volt akkor is, amikor Magyarország az Európai Unióhoz csatlakozott, ráadásul a jelen is jól néz ki, mivel Orbán szerint a kereskedelmi együttműködés rekordja a két ország között minden évben megdől, és az is örömteli, hogy sok svéd turista érkezik Magyarországra. A pénteki találkozón azonban Orbán Viktor szerint ezekről nem volt szó, védelmi kérdésekről viszont annál inkább.

A magyar védelmi képességekről beszéltek, a magyar miniszterelnök pedig felidézte, hogy első kormányzásuk alatt vita volt arról, kell-e légierőt fejlesztenie Magyarországnak. A döntést azonban meghozták: úgy döntöttek, hogy legyen önálló légvédelem, ez pedig a svédekkel való együttműködésre kell, hogy épüljön. Így állt rá az ország a Gripenekre – mondta Orbán, hozzátéve, hogy a szerződések azonban kifutnak, akkoriban pedig

„csórók voltunk”, nem tudtunk eleget venni, a mai megállapodás értelmében viszont négy új géppel fog bővülni a flotta.

A miniszterelnök elmondta, megállapodtak arról is, hogy a logisztikai szolgáltatásokról szóló szerződést meghosszabbítják és kiterjesztik a kiképzések területére is, a Saab pedig egy mesterséges intelligencia-fókuszú kutatóintézetet is fog nyitni magyar közreműködéssel, amivel Orbán szerint az ország a kutatásfejlesztésbe is beszáll. Orbán azt mondta, nagyon sokat tanult a pénteki beszélgetésen, Kristersson ugyanis ismertette vele Svédország problémáit is. Zárásképpen kijelentette: „A magyar parlament hétfőn összeül, a szükséges döntéseket meghozza, ezzel egy szakaszt lezártunk.”

Ulf Kristersson megerősítette, hogy uniós és együttműködési kérdésekről beszéltek, a két ország megállapodásokkal kapcsolatban pedig azt mondta, üdvözli azokat, mivel egyszerre jók Svédország és Magyarország számára, és erősíti a két ország, valamint az EU és a NATO biztonságát is. Hozzátette, örül annak, hogy még több Gripen fogja szelni az európai égboltot. Kristersson arról is beszélt, hogy 180 svéd cég működik jelenleg Magyarországon, amleyek majdnem 70 ezer embert foglalkoztatnak. Ezután elismerőleg beszélt Krausz Ferenc és Karikó Katalin Nobel-díjairól, és azt is elmondta, hogy meglátogatja Raoul Wallenbergről emlékművét.

„Svédország nem ért mindenben egyet Magyarországgal, abban viszont igen, hogy ahol egyetértés van, ott szorosabb együttműködésre van szükség”

– fogalmazott a svéd miniszterelnök, majd külön megköszönte, hogy országa hamarosan tagja lehet a NATO-nak.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.