Orbán Viktor a svéd miniszterelnökkel tárgyalt: négy új Gripent vesz Magyarország

  • narancs.hu
  • 2024. február 23.

Külpol

A magyar kormányfő szerint a légvédelmi program indulásakor „csórók voltunk”, de most bővül a flotta.

Közös sajtótájékoztatót tartott pénteken Ulf Kristersson svéd és Orbán Viktor magyar miniszterelnök, miután a karmelita kolostorban egyeztettek egymással.

A hvg.hu tudósítása szerint a találkozón két megállapodást írtak alá a két ország között. Módosítják a Gripen-megállapodást, ezt Magyarország részéről Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter írta alá péntek délelőtt a két miniszterelnök jelenlétében. A szerződés a gépek bérlésével, valamint a hozzájuk kapcsolódó támogatói rendszerekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos. A második megállapodás szintén a Gripenekkel kapcsolatos, ezt ugyancsak Szalay-Bobrovniczky Kristóf írta alá.

Orbán Viktor tájékoztatójában azt mondta, érdekes, izgalmas tárgyaláson vannak túl, a mai találkozó pedig egy hosszú folyamat állomása, ami a bizalom helyreállításáról szól. Hozzátette, kölcsönösen tisztázták jó szándékaikat.

A magyar miniszterelnök azt mondta Kristerssonnak, hogy a magyar külpolitika célja a barátok gyűjtése, még akkor is, ha ez nem mindig látszik.

Orbán szerint 1956-ban Svédország igaz barátja volt Magyarországnak, amikor a menekülő magyaroknak nem csupán ellátást adtak, hanem egy második otthont is. Orbán azt mondta, sokan hagyták el az országot akkor, és hálásak a befogadóknak. Hozzátette, reméli, nem csináltak rossz üzletet, hiszen ezek az emberek sikeresek lettek, talán hozzájárultak Svédország gyarapodásához is. A magyar kormányfő felidézte, hogy Svédország partner volt akkor is, amikor Magyarország az Európai Unióhoz csatlakozott, ráadásul a jelen is jól néz ki, mivel Orbán szerint a kereskedelmi együttműködés rekordja a két ország között minden évben megdől, és az is örömteli, hogy sok svéd turista érkezik Magyarországra. A pénteki találkozón azonban Orbán Viktor szerint ezekről nem volt szó, védelmi kérdésekről viszont annál inkább.

A magyar védelmi képességekről beszéltek, a magyar miniszterelnök pedig felidézte, hogy első kormányzásuk alatt vita volt arról, kell-e légierőt fejlesztenie Magyarországnak. A döntést azonban meghozták: úgy döntöttek, hogy legyen önálló légvédelem, ez pedig a svédekkel való együttműködésre kell, hogy épüljön. Így állt rá az ország a Gripenekre – mondta Orbán, hozzátéve, hogy a szerződések azonban kifutnak, akkoriban pedig

„csórók voltunk”, nem tudtunk eleget venni, a mai megállapodás értelmében viszont négy új géppel fog bővülni a flotta.

A miniszterelnök elmondta, megállapodtak arról is, hogy a logisztikai szolgáltatásokról szóló szerződést meghosszabbítják és kiterjesztik a kiképzések területére is, a Saab pedig egy mesterséges intelligencia-fókuszú kutatóintézetet is fog nyitni magyar közreműködéssel, amivel Orbán szerint az ország a kutatásfejlesztésbe is beszáll. Orbán azt mondta, nagyon sokat tanult a pénteki beszélgetésen, Kristersson ugyanis ismertette vele Svédország problémáit is. Zárásképpen kijelentette: „A magyar parlament hétfőn összeül, a szükséges döntéseket meghozza, ezzel egy szakaszt lezártunk.”

Ulf Kristersson megerősítette, hogy uniós és együttműködési kérdésekről beszéltek, a két ország megállapodásokkal kapcsolatban pedig azt mondta, üdvözli azokat, mivel egyszerre jók Svédország és Magyarország számára, és erősíti a két ország, valamint az EU és a NATO biztonságát is. Hozzátette, örül annak, hogy még több Gripen fogja szelni az európai égboltot. Kristersson arról is beszélt, hogy 180 svéd cég működik jelenleg Magyarországon, amleyek majdnem 70 ezer embert foglalkoztatnak. Ezután elismerőleg beszélt Krausz Ferenc és Karikó Katalin Nobel-díjairól, és azt is elmondta, hogy meglátogatja Raoul Wallenbergről emlékművét.

„Svédország nem ért mindenben egyet Magyarországgal, abban viszont igen, hogy ahol egyetértés van, ott szorosabb együttműködésre van szükség”

– fogalmazott a svéd miniszterelnök, majd külön megköszönte, hogy országa hamarosan tagja lehet a NATO-nak.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.