Orosz, fehérorosz katonák mennek rendet tenni Kazahsztánba

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. január 6.

Külpol

A deszantosok a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének békefenntartó erői.

Oroszország és Fehéroroszország is békefenntartó erőket küldött csütörtökön Kazahsztánba a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ) döntése alapján. Ez az Oroszország vezette, korábbi szovjetköztársaságokat tömörítő katonai szövetség.

A moszkvai és a minszki védelmi tárca tájékoztatása szerint légideszant-csapatokat küldenek – írja az MTI.

A 24.hu szerint kevesebb mint 4000 főről van szó, de ez a létszám nőhet.

Az orosz védelmi minisztérium hangsúlyozta, hogy korlátozott idejű, a helyzet stabilizálásáig, illetve normalizálódásáig tartó bevetésről van szó. Az orosz kontingens feladata a kazah kiemelt kormányzati és katonai létesítmények védelmének ellátása, valamint a kazah biztonsági erők támogatása lesz annak érdekében, hogy helyreálljon a törvényes rend.

Az első orosz alakulatok már megérkeztek a közép-ázsiai országba.

„A KBSZSZ Kollektív Biztonsági Tanácsának döntésével összhangban a Fehérorosz Köztársaság nemzetközi és szövetségesi kötelezettségeinek teljesítése keretében katonai kontingenst küld, hogy kivegye részét a Kazah Köztársaság területén kialakult – az alkotmányos rend felforgatásával, az ország szuverenitásának, illetve függetlenségének elvesztésével fenyegető – válság rendezéséből” – közölte csütörtökön Viktar Hrenyin fehérorosz védelmi miniszter.

A KBSZSZ sajtótitkára közölte, hogy a nap folyamán a szervezet főtitkára, Sztanyiszlav Zasz telefonon egyeztetett Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel, illetve Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfővel. A tájékoztatás szerint Lukasenka teljes körű támogatásáról biztosította Tokajevet. A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének Kollektív Biztonsági Tanácsa csütörtökön Tokajev kérésére döntött úgy, hogy Kazahsztánba vezényli a szervezet békefenntartó erőit. Tokajev szerint országát terrorveszély fenyegeti.

A kazahsztáni tüntetések január 2-án kezdődtek az ország délnyugati részén fekvő Mangisztau régióbeli Zsanaozenben és Aktauban, ahol

az emberek először a cseppfolyósított gáz árának emelkedése ellen tiltakoztak. 

Két nappal később már Almatiban és az ország más városaiban is összecsaptak a tüntetők a rendőrökkel. Halálos áldozatok is voltak.

Az MTI a TASZSZ orosz hírügynökségre hivatkozva szintén csütörtökön adta hírül, hogy Almati főterén a katonák hangosbemondón a tér elhagyására szólítottak fel, és figyelmeztették „a zavargások résztvevőit”, hogy menjenek el, „ellenkező esetben tüzet nyitnak”. Aztán lőttek, célba véve autókat is. Szemtanúk elmondták, hogy több hangos robbanást is hallottak a tüntetés helyszíne felől, a lövöldözés pedig mintegy negyedórán át tartott.

Az összecsapásokban az egészségügyi minisztérium szerint már több mint ezren megsebesültek, 62 ember állapota súlyos. Hivatalos tájékoztatás szerint a biztonsági erők 13 tagja meghalt, a kazah állami televízió pedig azt közölte, hogy két rendőrt lefejeztek. A belügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy mind ez idáig 2000 embert tartóztattak le.

Arról, hogy mennyi civil áldozata van az összecsapásoknak, nincsenek pontos hírek.

A Euronews 20 tüntetőről ír, ők a szerdáról csütörtökre virradó éjszakán haltak meg.

A 24.hu elemzése szerint Kazahsztánban nem a nyugatos és az orosz elit fordult szembe egymással, mint korábban Ukrajnában: eddig úgy látszik, az emberek csak az életminőségük romlása és a korrupció ellen léptek fel. Nincs a rendszernek érdemi politikai ellenzéke, demokratikus hagyományok sincsenek, a politikai kultúrát a törzsi-kláni kapcsolatok határozzák meg. A tüntetők nem követeltek eddig szabad választásokat, sajtószabadságot, a jelek szerint az elkeseredés vitte őket utcára.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.