Biden szerint Trump még mindig veszélyes

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. január 6.

Külpol

A capitoliumi zavargások évfordulóján bírálta elődjét, aki szerinte a hatalmat többre tartja az elveknél. 

Joe Biden elnök az amerikai demokráciára nézve továbbra is veszélyesnek nevezte elődjét, Donald Trumpot a capitoliumi zavargások első évfordulója alkalmából a kongresszusban elmondott csütörtöki beszédében.

Tavaly január 6-án a szövetségi törvényhozás szenátusa éppen a demokrata párti Biden győzelmét készült hitelesíteni, amikor tüntetők megostromolták a Capitoliumot, és összecsaptak az épületegyüttest védő rendőrökkel. Az összecsapásokban öten életüket vesztették, köztük a biztonsági szolgálat egyik tagja, és a rendőrök közül később négyen öngyilkosságot követtek el. Mintegy 140 rendőr megsebesült. A rendbontással összefüggésben legalább 725 ember ellen indítottak eljárást azóta.

Az ostrom előtt nem sokkal Trump beszédet mondott, és több politikus e beszéd hangnemének tulajdonította a Capitolium megtámadását. A zavargásokban résztvevők nagy része - miként Donald Trump is - nem ismerte el a republikánus elnök választási vereségét, és csalást emlegetve azt követelte, hogy ne hitelesítsék a választási eredményt.  

 

Biden csütörtöki beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a választási csalás hamis vádja sokat árthat az amerikai jogállamiságnak, és alááshatja a jövőbeni választások hitelét.

„Történelmünk során először egy elnök nem csak elvesztett egy választást, hanem megpróbálta megakadályozni a békés hatalomátadást” – jelentette ki. Ismét elítélte, hogy a volt elnök „órákig tétlenül nézte a tévén a zavargásokat”, hozzáfűzve, hogy a zavargók „nem turisták voltak, hanem felfegyverzett lázadók”.

„Teljesen egyértelműen el kell határolnunk az igazságot a hazugságtól. Az igazság a következő: az előző amerikai elnök hazugságokat terjesztett a 2020-as elnökválasztásról. Tette ezt azért, mert többre tartja a hatalmat az elvszerűségnél” – szögezte le Biden.

Trump „tőrt szegez a demokrácia torkának” – fogalmazott Biden.

A Capitolium ostrom?nak ?vfordul?ja

 
Joe Biden  amerikai elnök beszédet mond az egyéves évfordulón a Capitolium szoborcsarnokában. Fotó: MTI/EPA pool/Jim Lo Scalzo
 

 

Az elnök után beszédet mondott Kamala Harris alelnök is. Ő a tavaly január 6-i történéseket Pearl Harborhoz és a 2001. szeptember 11-hez hasonlította. 1941 decemberében Japán Pearl Harbornál támadta meg az Egyesült Államokat, 2001. szeptember 11-én pedig terroristák intéztek támadást az Egyesült Államok ellen három helyen.  

Kamala Harris úgy vélekedett, hogy tavaly január 6-án „szélsőségesek támadták meg az ország eszményeit”. Egyben – tévesen – „a világ legrégebbi demokráciájának” nevezte az Egyesült Államokat.

A Reuters brit hírügynökség és az Ipsos közvélemény-kutató intézet egyik felmérése szerint a republikánus szavazók 55 százaléka ma is hitelt ad Trump azon állításának, hogy a választásokat elcsalták. Több tucatnyi bíróság, tagállami választási hivatalok és Trump saját volt kormányzatának egyes tagjai is elutasítják ezt. Chuck Schumer, a szenátus demokrata párti többségének vezetője ezzel kapcsolatban azt mondta szerdán a CBS tévének: a demokrácia továbbra is sebezhető marad mindaddig, amíg a republikánus vezetők Trump mellé állnak hamis állításaiban. „Nem kell, hogy azonos ideológiát kövessünk, hogy egyetértsünk, ettől még tisztelhetjük egymást, de nem lehetünk egy nagy hazugság rabjai” – fogalmazott a politikus.

Biden beszéde után számos megemlékezést tartanak még a törvényhozásban, de ezeken a republikánus párti kongresszusi tagok nagy része nincs jelen – jegyezte meg a Reuters. Republikánus politikusok azzal vádolták meg a demokratákat, hogy az évfordulót saját politikai céljaikra használják fel. Mitch McConnell, a szenátusi republikánusok vezetője azt írta közleményében: „különösen meglepő, hogy a demokrata szenátorok a zavargásokról szóló megemlékezéskor olyan erőszakos tömegről beszélnek, amely le akarta rombolni országunk szokásait, törvényeit, intézményeit, és ezt annak igazolására teszik, hogy ők maguk rombolják le országunk szokásait, törvényeit, intézményeit”.

Trump a beszéd után közleményt adott ki, amelyben azzal vádolta Bident, hogy az ő nevét felhasználva tovább akarja mélyíteni az árkot az amerikaiak között. „Ez a politikai színház nem szólt másról, mint hogy elterelje a figyelmet (Biden) saját totális kudarcairól” – írta a volt elnök.  

Trump továbbra is nagyon népszerű a republikánus szavazók körében. Jelentős befolyása van arra, hogy a pártból kik induljanak az idén november 8-án esedékes félidős választásokon, amelyeken a kongresszusi többség a tét.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.