Oroszország hivatalosan is csődhelyzetbe került

  • narancs.hu
  • 2022. június 28.

Külpol

Egy évszázad után először vált fizetésképtelenné az ország, legalábbis az adóssága egy részére.

A Moody’s hitelminősítő megerősítette, hogy Oroszország csődhelyzetbe került, miután kötvényesek 100 millió dollár hozamkifizetéshez nem jutottak hozzá – írja a hvg.hu a Moscow Times értesülései alapján. A hitelminősítő közleménye szerint: „A kifizetés elmulasztása csődhelyzetet valósít meg”. A Moody’s arra számít, hogy Oroszország a jövőben további kifizetésekre fog csődbe kerülni.

Először a Bloomerg számolt be róla, hogy Oroszország csődhelyzetbe került, miután egy államkötvényének hozamfizetési ideje lejárt, és nem teljesítette a kifizetéseket. A csődhelyzet „hivatalos” kimondása azonban a hitelminősítő ügynökségek feladata – most ez is megtörtént.

Az orosz kormány ugyanakkor tagadja, hogy csődhelyzet állt volna elő, hiszen az államok akkor szoktak csődbe menni, ha nem képesek, vagy nem akarják fizetni valamilyen lejáró tartozásukat. Az orosz kormány szerint ők akarnak, és tudnának is fizetni, de a szankciók miatt a tranzakciók nem tudnak teljesülni. Oroszországot tehát külső tényezők, szankciók kényszerítik a fizetés elmulasztásába. A történelemben ilyesmire korábban nem volt példa.

Az orosz állítások feltehetően igazak, írják a cikkekben. Bár Ukrajna megtámadása után az orosz devizatartalék külföldön tárolt részét, nagyjából felét befagyasztották, a magas nyersanyagárak mellett Oroszország a becslések szerint napi egymilliárd dollár bevételre tesz szert az olaj- és gázexportból. Ez alapján a lejáró tartozások rendezése valóban nem okozna gondot.

Oroszország szempontjából a csődhelyzet azt jelenti, hogy Moszkva nem lesz képes külföldi forrásokat bevonni az államadósság finanszírozásába. Szankciók miatt Oroszország már most sem képes külső forrásokat bevonni. Arról sincs egyelőre szó, hogy az országnak devizaforrásokra lenne szüksége, hiszen az elszállt energiaárak mellett az orosz állam exportbevételei is szárnyalnak. Ez azonban a jövőben változhat. Ebben az esetben már probléma lenne, hogy Oroszország nem képes külföldi forrásokat bevonni.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.