Oroszország hivatalosan is csődhelyzetbe került

  • narancs.hu
  • 2022. június 28.

Külpol

Egy évszázad után először vált fizetésképtelenné az ország, legalábbis az adóssága egy részére.

A Moody’s hitelminősítő megerősítette, hogy Oroszország csődhelyzetbe került, miután kötvényesek 100 millió dollár hozamkifizetéshez nem jutottak hozzá – írja a hvg.hu a Moscow Times értesülései alapján. A hitelminősítő közleménye szerint: „A kifizetés elmulasztása csődhelyzetet valósít meg”. A Moody’s arra számít, hogy Oroszország a jövőben további kifizetésekre fog csődbe kerülni.

Először a Bloomerg számolt be róla, hogy Oroszország csődhelyzetbe került, miután egy államkötvényének hozamfizetési ideje lejárt, és nem teljesítette a kifizetéseket. A csődhelyzet „hivatalos” kimondása azonban a hitelminősítő ügynökségek feladata – most ez is megtörtént.

Az orosz kormány ugyanakkor tagadja, hogy csődhelyzet állt volna elő, hiszen az államok akkor szoktak csődbe menni, ha nem képesek, vagy nem akarják fizetni valamilyen lejáró tartozásukat. Az orosz kormány szerint ők akarnak, és tudnának is fizetni, de a szankciók miatt a tranzakciók nem tudnak teljesülni. Oroszországot tehát külső tényezők, szankciók kényszerítik a fizetés elmulasztásába. A történelemben ilyesmire korábban nem volt példa.

Az orosz állítások feltehetően igazak, írják a cikkekben. Bár Ukrajna megtámadása után az orosz devizatartalék külföldön tárolt részét, nagyjából felét befagyasztották, a magas nyersanyagárak mellett Oroszország a becslések szerint napi egymilliárd dollár bevételre tesz szert az olaj- és gázexportból. Ez alapján a lejáró tartozások rendezése valóban nem okozna gondot.

Oroszország szempontjából a csődhelyzet azt jelenti, hogy Moszkva nem lesz képes külföldi forrásokat bevonni az államadósság finanszírozásába. Szankciók miatt Oroszország már most sem képes külső forrásokat bevonni. Arról sincs egyelőre szó, hogy az országnak devizaforrásokra lenne szüksége, hiszen az elszállt energiaárak mellett az orosz állam exportbevételei is szárnyalnak. Ez azonban a jövőben változhat. Ebben az esetben már probléma lenne, hogy Oroszország nem képes külföldi forrásokat bevonni.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól ő lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

 

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.