Oroszország hivatalosan is csődhelyzetbe került

  • narancs.hu
  • 2022. június 28.

Külpol

Egy évszázad után először vált fizetésképtelenné az ország, legalábbis az adóssága egy részére.

A Moody’s hitelminősítő megerősítette, hogy Oroszország csődhelyzetbe került, miután kötvényesek 100 millió dollár hozamkifizetéshez nem jutottak hozzá – írja a hvg.hu a Moscow Times értesülései alapján. A hitelminősítő közleménye szerint: „A kifizetés elmulasztása csődhelyzetet valósít meg”. A Moody’s arra számít, hogy Oroszország a jövőben további kifizetésekre fog csődbe kerülni.

Először a Bloomerg számolt be róla, hogy Oroszország csődhelyzetbe került, miután egy államkötvényének hozamfizetési ideje lejárt, és nem teljesítette a kifizetéseket. A csődhelyzet „hivatalos” kimondása azonban a hitelminősítő ügynökségek feladata – most ez is megtörtént.

Az orosz kormány ugyanakkor tagadja, hogy csődhelyzet állt volna elő, hiszen az államok akkor szoktak csődbe menni, ha nem képesek, vagy nem akarják fizetni valamilyen lejáró tartozásukat. Az orosz kormány szerint ők akarnak, és tudnának is fizetni, de a szankciók miatt a tranzakciók nem tudnak teljesülni. Oroszországot tehát külső tényezők, szankciók kényszerítik a fizetés elmulasztásába. A történelemben ilyesmire korábban nem volt példa.

Az orosz állítások feltehetően igazak, írják a cikkekben. Bár Ukrajna megtámadása után az orosz devizatartalék külföldön tárolt részét, nagyjából felét befagyasztották, a magas nyersanyagárak mellett Oroszország a becslések szerint napi egymilliárd dollár bevételre tesz szert az olaj- és gázexportból. Ez alapján a lejáró tartozások rendezése valóban nem okozna gondot.

Oroszország szempontjából a csődhelyzet azt jelenti, hogy Moszkva nem lesz képes külföldi forrásokat bevonni az államadósság finanszírozásába. Szankciók miatt Oroszország már most sem képes külső forrásokat bevonni. Arról sincs egyelőre szó, hogy az országnak devizaforrásokra lenne szüksége, hiszen az elszállt energiaárak mellett az orosz állam exportbevételei is szárnyalnak. Ez azonban a jövőben változhat. Ebben az esetben már probléma lenne, hogy Oroszország nem képes külföldi forrásokat bevonni.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.