Oroszország kiutasított tíz amerikai diplomatát

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. április 21.

Külpol

Fokozódik a két ország közötti feszültség. 

Oroszország nemkívánatos személynek nyilvánított tíz amerikai diplomatát - közölte szerdán az orosz külügyminisztérium. 

Az érintetteknek május 21. éjfélig kell el elhagyniuk az országot. Az indoklás szerint a döntés tükörválasz "az amerikai félnek a washingtoni orosz nagykövetség és a New York-i orosz főkonzulátus egy sor munkatársa elleni ellenséges fellépésére".

Az erről szóló jegyzéket szerdán adták át Bartle Gorman amerikai követhelyettesnek az orosz diplomáciai tárcánál. A moszkvai amerikai diplomáciai misszió vezetője Washingtonba utazott konzultációra.

A két ország között kiélezte a feszültséget, hogy Joe Biden amerikai elnök egy március 17-én adásba adott tévéinterjújában igenlően válaszolt arra a riporteri kérdésre, hogy gyilkosnak tartja-e Vlagyimir Putyin orosz államfőt, és azt hangoztatta, hogy Moszkva "megfizeti az árát" annak, hogy szerinte beavatkozott az amerikai elnökválasztásba. Ezt követően Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövetet hazahívták konzultációra.

Az Egyesült Államok csütörtökön újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen, amire Moszkva pénteken hasonlóképpen válaszolt. Az egymással szemben akkor alkalmazott retorziók között már szerepelt 10-10 diplomata kiutasítása.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közölte, hogy John Sullivan nagykövetnek pénteken Jurij Usakov elnöki tanácsadó tett javaslatot arra, hogy kövesse orosz kollégája példáját, és térjen vissza konzultációra Washingtonba. Orosz kommentárok szerint ez de facto egy újfajta kiutasítás, a nemkívánatos személlyé nyilvánítással szemben (ez George Kennan amerikai nagykövettel 1952-ben történt meg a Szovjetunióban) egy enyhébb lépés, amellyel a fogadó fél azt jelzi, hogy a misszióvezető később visszatérhet állomáshelyére. A diplomáciai kapcsolatokról kötött 1961-es bécsi egyezmény nem ismeri "a nagykövet diplomáciai konzultációra való elküldésének" fogalmát.

A Kreml kedden kifejezett álláspontja szerint az amerikai nagykövet akkor térhet vissza Moszkvába, amikor ez "célszerű" lesz, a Fehér Ház szerint pedig Sullivan már a közeljövőben visszarepül az orosz fővárosba. Maga a misszióvezető a TASZSZ hírügynökségnek kedden azt mondta, hogy a közeli hetekben visszautazik Moszkvába, még Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozója előtt.

A kétoldalú csúcsra Biden tett javaslatot a két vezető április 13-i telefonbeszélgetése során. A találkozóba Moszkva még nem egyezett bele, de az előkészítésről hétfőn tárgyalt egymással Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára és Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, ugyancsak telefonon.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán szintén meglehetősen erősen fogalmazott éves beszédében: 

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.