Összeültek a NATO-tagországok nagykövetei, miután Orbán találkozott Putyinnal

  • narancs.hu
  • 2023. október 19.

Külpol

A tagokat egyre nagyobb aggodalommal tölti el Magyarország mélyülő kapcsolata Oroszországgal. 

Csütörtök reggel találkoztak a NATO-tagországok nagykövetei és Svédország Budapestre akkreditált nagykövete – értesült a Szabad Európa

Hiába tart még mindig Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja, az elmúlt napokban felgyorsultak az események a magyar–orosz kapcsolatok terén. Múlt pénteken Szijjártó Péter külügyminiszter Moszkvában tárgyalt, e hét kedden pedig Orbán Viktor személyesen találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Pekingben. Ezek voltak a közvetlen kiváltó okai annak a csütörtök reggeli megbeszélésnek.

A találkozóval kapcsolatban David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete azt mondta a lapnak: „Mindannyian aggódunk amiatt, hogy a magyar miniszterelnök találkozott Putyin elnökkel, miközben Oroszország agresszorként áll háborúban Ukrajnával.

Az a nyelvezet is aggasztó, amivel a miniszterelnök Putyin ukrajnai háborúját jellemezte. Mindkettő megérdemelte, hogy megvitassuk

– fogalmazott Pressman.

Emlékezetes, hogy Orbán Viktor katonai műveletnek nevezte Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját Putyinnal való tárgyalása során.

„Szövetségesként tekintünk Magyarországra, de ugyanakkor látjuk azt is, hogy Magyarország egyre mélyíti kapcsolatát Oroszországgal Ukrajnában vívott brutális háborúja ellenére. Fontosnak tartjuk, hogy ezekről a döntésekről fenntartsuk a párbeszédet a magyar kormánnyal és a magyar emberekkel is” – válaszolta a nagykövet a lap azon kérdésére, minek kellene történnie ahhoz, hogy többé már ne szövetségesként tekintsenek Magyarországra.

Pressman ugyanakkor elmondta, hogy rendszeresen tárgyal a magyar kormány különböző minisztereivel a magyar–orosz kapcsolatokat érintő kérdésekről.

A lap megkérdezte a nagykövetet arról is, nem tart-e attól, hogy ezek a magyar külpolitikát érintő kritikák visszafelé sülhetnek el, és a magyar kormány a saját javára fordíthatja, ugyanis rendre nemtelen külső támadásnak minősíti a hasonló bírálatokat, és áldozatnak mutatva magát arról beszél: azért támadják Magyarországot a nagyhatalmak, mert kiáll a „hagyományos értékek” védelme mellett. „Az Egyesült Államok és a szövetségeseink által felvetett biztonsági aggályokról a magyar kormány rendre azzal próbálja meg elterelni a figyelmet, hogy azt állítja: valójában a megosztó kulturális kérdésekben elfoglalt álláspontja miatt támadjuk. De ez természetesen nem igaz. Nem hiszem amúgy, hogy bárkit meggyőznének a kormány ilyen irányú próbálkozásai. De ha jogos biztonsági aggályaink vannak, akkor ezeket az aggályokat közöljük a szövetségeseinkkel, és elvárjuk, hogy komolyan is vegyék” – mondta David Pressman.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

„Egy egyházpolitikai harc kellős közepébe kerültem” – állítja a pünkösdi egyház ügyében meggyanúsított volt intézményvezető

A nemrég lezárult nyomozás 18 milliárd forintos kárértéket állapított meg a Magyar Pünkösdi Egyház intézményrendszerét érintő költségvetési csalás ügyében. Az egyik érintett, jelenleg bűnügyi felügyelet álló volt intézményvezető szerint viszont az ügy csak az egyházon belüli harcok eredménye, és a nyomozás is tendenciózus volt.