Január 20-án, Donald Trump elnöki beiktatásakor leginkább az izgatta a hazai közvéleményt, hogy míg Orbán Viktor miniszterelnök nem vett részt a ceremónián, meghívást kapott az Államokban élő Szenczy Sándor, a Baptista Szeretetszolgálat vezetője és a tévés Vujity Tvrtko. De történt aznap egy ennél fontosabb magyar vonatkozású esemény is. A FOX News euforikus hangulatú stúdiójában Bocskai-öltönyt és vitézi jelvényt viselő férfi méltatta Trump első elnöki beszédének terrorellenes fordulatait. Sebastian Gorka, azaz Gorka Sebestyén.
A 46 éves, amerikai, brit és magyar állampolgársággal is rendelkező Gorka a múlt héten hivatalosan is Trump helyettes tanácsadója lett a Nemzetbiztonsági Tanácsban. „Ez egy nagyon komoly, valódi befolyást biztosító pozíció” – mondja Simonyi András volt washingtoni nagykövet. Gorka az elnök legbizalmasabb tanácsadójának tartott Steve Bannon embereként került a tűz közelébe, miután két és fél évig szerkesztőként dolgozott a Bannon vezette Breitbart Newsnál. Volt főnökével ellentétben neki valódi nemzetbiztonsági ismeretei és szakmai tapasztalatai vannak, így vélhetően számít majd a véleménye.
Gorka súlyát jelzi, hogy az elmúlt hetekben a Trump-adminisztráció szemszögéből „ellenséges” CNN és BBC csatornákon ő nyilatkozott a hét muszlim többségű állam polgárainak beutazását megtiltó – azóta a bíróságon elkaszált – elnöki rendeletről, Trump Irán-politikájáról vagy az ideiglenes igazságügyi miniszter menesztéséről. Az amerikai sajtó részletesen foglalkozott azzal is, hogy a minap felmentették egy bírósági eljárásban, ami azért indult, mert 2015-ben véletlenül magával vitte pisztolyát a washingtoni repülőtérre.
| ||
Az elkötelezetten jobboldali, korábban a Fideszhez is közel álló tanácsadó feltűnése első ránézésre kész főnyeremény a magyar kormánynak. De a helyzet ennél bonyolultabb.
Kossuth tér, visszatér
A ’92 és 2008 között jó 15 évig Magyarországon élő Gorka 2001. szeptember 11. után lett a hazai nyilvánosság közepesen – vagy annál kicsit kevésbé – ismert figurája. Biztonságpolitikai szakértőként számos tévéműsorban szerepelt, publikált a Magyar Nemzetben és a Heti Válaszban, egy cikke az Élet és Irodalomban is megjelent. Rövid időre pedig valóban a figyelem középpontjába került 2007 első hónapjaiban, amikor látványosan nekiment Orbán Viktornak és a Fidesznek.
2007 januárjában Gorka Nagy dolgok készülődnek a jobboldalon címmel írt cikket a hvg.hu-ra. Ebben keményen bírálja a Fidesz ideológiáját, politikáját, belső pártstruktúráját, és a bajokat kifejezetten Orbán Viktorra vezeti vissza. „A párt egységének fenntartása érdekében az ötvenes évekre emlékeztető politikai módszereket kezdett alkalmazni. És ha ez még nem lenne elég, támogatta egy igen sajátságos szemléletmód elterjedését a konzervatív sajtóban, ami egyszerre Amerika-ellenes, oroszbarát, és hihetetlen módon a latin-amerikai proto-marxista rezsimekkel rokonszenvez” – írja. A cikk végén Gorka Orbán távozását szorgalmazza. „Ha az elkövetkező Fidesz-kongresszuson nem történik változás, nem nehéz megjósolni: a következő választást a szocialisták nem fogják megnyerni, de Orbán Viktor sem. Olyasvalakire van most szükségünk, aki többek között véget vet a jelenlegi áldatlan állapotnak, amelyet a parlamentet körbevevő kordon jelképez. Államférfira van szükségünk.”
Két héttel a cikk megjelenése után a Fidesz Orbán vezetésével lebontotta a Kossuth téri kordont, majd a sikeres szociális népszavazás farvizén kétharmados többséget szerzett az Országgyűlésben. Márciusban Gorka bejelentette pártja, az Új Demokratikus Koalíció (ÚDK) megalakulását, de – miután nem volt hajlandó tájékoztatni a sajtót a taglétszámról – néhány hónappal később távozott, a kezdeményezés pedig érdektelenségbe fulladt. Bár az ÚDK centrista jelszavakkal jelentkezett, és platformot kívánt nyújtani a liberálisok és a népi baloldal számára is, vezetői főként a radikális jobboldalról érkeztek. A párt ügyvivő testületének Gorka mellett tagja volt Molnár Tamás, a Jobbik korábbi alelnöke, Bégány Attila, a Jobbik korábbi belvárosi képviselője és a volt KDNP-s Szent-Iványi Ágnes. A sajtó vélhetően azért foglalkozott kiemelten az ÚDK-val, mert Gorka a Fideszben valóban meglévő feszültségekre játszott rá. A Klubrádiónak nyilatkozva három fideszes érdekcsoportról beszélt – az Orbán és Simicska, Schmidt Mária és Stumpf István, illetve Pokorni Zoltán köré csoportosuló erőterekről –, és prominens fideszesek, például Áder János átállására számított. Természetesen hiába.
Gorka szélsőjobbos kapcsolatai nem a semmiből jöttek a pártalapításkor. Molnár Tamást például a Kossuth téri tüntetőkből alakult Magyar Nemzeti Bizottság 2006 nevű csoportosulásból ismerhette, ehhez tartozott Toroczkai László is. Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése utáni tüntetéseknek Gorka rendszeres résztvevője volt, korabeli sajtóbeszámolók szerint legalább egyszer szónokolt is a Kossuth téren, és gyakran tolmácsolt a demonstrálók és a nemzetközi tévéstábok között. Ebben az időszakban egy washingtoni előadásában és a The Timesnak nyilatkozva is megvédte az árpádsávos zászló használatát a tüntetéseken, szerinte ezt a történelmi jelképet nem szabad összetéveszteni a nyilasok zászlajával.
A 2006–2007-es balhék előtt Gorka kémgyanú miatt került a magyarországi hírekbe. 2002-ben a Medgyessy Péter miniszterelnök titkosszolgálati múltját vizsgáló parlamenti bizottság külsős szakértőjének kérték fel, de egy másik szakelemmel, Kiszelly Gáborral együtt megbukott a C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésen. Így nem nézhetett bele titkos iratokba, és a bizottság zárt üléseitől is távol kellett maradnia. A Medgyessy-bizottság munkája egyébként eredménytelenül zárult, mert a kormánypárt és az ellenzék nem tudott megegyezni a zárójelentés szövegében.
Gorka politikai támadást sejtett a háttérben, azt mondta, az MSZP akarja gátolni a munkáját, mert szókimondóan nyilatkozik a miniszterelnök múltjáról. Tóth András titkosszolgálati államtitkár csak annyit árult el, hogy a vizsgált személyek kapcsolatrendszere és életvitele befolyásolhatta az átvilágítás eredményét. Azt Gorka is elismerte, hogy egyetemista korában három évig a brit hadsereg terrorelhárító részlegének tartalékos tagja volt, de azt mondta, hírszerző tevékenységgel nem foglalkozott. Gorka egykori munkatársa szerint kiváló brit–amerikai kapcsolatai voltak, feltehetően hírszerzőkkel is, amit a szolgálatok még szövetséges államok esetében sem mindig néznek jó szemmel. Egy másik, egyetemi munkatársa azt mondja, nem lepődött meg a sajtóban akkoriban elterjedt kémvádakon. A briteket érdekelhette, mi folyik a NATO-hoz frissen csatlakozott Magyarország titkosszolgálatainál, és Gorka feltűnően konszolidált életvitele is beleillett a képbe.
Angliából jött
Gorka Sebestyén 1970-ben született Londonban. Édesapja, Gorka Pál 56-os menekültként érkezett az országba. Tavaly megjelent, Defeating Jihad: The Winnable War (A dzsihád legyőzése – A megnyerhető háború) című könyvének előszavában Gorka részletesen leírja apja történetét. Gorka Pál és egyetemi csoporttársai a kommunista hatalomátvétel után a kötelező gyakorlatot kihasználva épültek be stratégiailag fontos állami vállalatokba, az ott gyűjtött információkat továbbadták a brit hírszerzésnek. 1950-ben lebuktak, Gorka Pál 10 évnyi börtönbüntetést kapott (fia szerint valójában élete végéig bent akarták tartani). Az ’56-os forradalom alatt kiszabadították, majd egyik rabtársa lányával – Gorka Sebestyén későbbi édesanyjával – Nagy-Britanniába emigrált, és ott alapított családot.
Az ifjabbik Gorka a Londoni Egyetem filozófia és teológia szakán szerzett BA-diplomát, ez idő alatt csatlakozott a már említett tartalékos egységhez, majd belevágott élete magyarországi szakaszába. 1992 végén, mindössze 22 évesen került az Antall-kormány Honvédelmi Minisztériumába főelőadóként; az MDF-es képviselő, Kéri Kálmán közbenjárására Joó Rudolf, a HM akkori helyettes államtitkára hívta oda. A 168 Órának adott 2007-es interjúja szerint öt évig dolgozott az államigazgatásban, bár egykori kollégáitól úgy tudjuk, az időszak második felében a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiához tartozó Stratégiai Védelmi Kutató Intézetben volt kutató, tudományos segédmunkatárs. Ekkori tevékenysége Magyarország 1997-es NATO-csatlakozásának előkészítésére fókuszált, a minisztériumban sokat fordított, kutatóként ugyancsak a nemzetközi szervezetek témakörében publikált. „Ekkoriban még nem volt igazán elterjedt az angolnyelv-tudás, a HM-nek nagyon kellettek olyan emberek, akik jól beszélik a nyelvet, és tájékozottak a nyugati világban” – mondja egy forrásunk.
Információink szerint Gorka szeretett volna a Zrínyin doktorizni, de főiskolai szintű brit végzettségével nem tudott mit kezdeni a rendszer, így nem fogadta be a doktori iskola. Életrajza szerint ezután a Közgázon szerzett mesterfokozatot közgazdaságtanból és közigazgatásból. PhD-disszertációját 2008-ban védte meg a Corvinuson, dolgozatának címe – Tartalom és végeredmény-alapú változás a politikai erőszak gyakorlatában a hidegháború vége óta – jelzi, hogy érdeklődése a terrorizmus kérdésköre felé fordult. „Magyarországon a legtöbben 9/11 után kezdtük el kutatni a terrorizmust, Sebestyén már korábban, mintegy hobbiból beleolvasta magát az al-Káidába” – emlékszik egy volt munkatársa. A Corvinuson Lánczi András, a Századvég Alapítvány későbbi elnöke és Orbán Viktor egyik fő ideológusa lett a témavezetője.
A Gorkáról szóló cikkek többsége megemlíti, hogy egy időben a Fidesznek, illetve személyesen Orbán Viktornak is adott nemzetbiztonsági tanácsokat. A megbízatás pontos időtartama és tartalma azonban homályos, egyes beszámolók szerint egészen 2006-ig a párt közelében maradt, mások az első Orbán-kormány, esetleg a ’98 előtti ellenzéki évek idejére teszik Gorka tanácsadói tevékenységét. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke lapzártánkig nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy a biztonságpolitikai szakértő mikor és milyen titulusban segítette a miniszterelnököt. A fideszes kaland Gorka életrajzából is rendre kimarad, de ha egy-egy interjúban a párt volt tanácsadójának nevezik, nem ellenkezik. Egyedül a Medgyessy-bizottságban végzett munkájáról jegyezte meg, hogy arra nem az ellenzék, hanem az egész testület kérte fel.
Lehetséges kapcsolódási pontként adódik, hogy Gorka többek között Lánczi Andrással és Navracsics Tiborral tagja volt az 1996-ban alapított Magyar Politikai Intézetnek. Navracsics ekkor már erőteljesen tájékozódott a Fidesz felé, a kormányváltás után a Miniszterelnöki Hivatal osztályvezetője lett. Az ugyanakkor nem valószínű, hogy Gorka 2002 után is a párt közelében maradt. Már 2003-ban bírálta a Fidesz Amerika-ellenességét, egy interjúban úgy fogalmazott, „a Fideszre még az MSZP-nél is jobban jellemző, hogy a nemzetközi ügyeket 95 százalékban belpolitikai szemüvegen át nézi”. 2006-ban Gorka a Változás Piliscsabán Kör független jelöltjeként elindult lakóhelye polgármesteri székéért, de miután nem sikerült összefognia a helyi Fidesszel, szoros versenyben alulmaradt a szocialista hátterű jelölttel szemben.
Magyarországon megismert amerikai feleségével Gorka 2008-ban végleg az Egyesült Államokba költözött. Fejlődő Demokrácia és Nemzetközi Biztonság Intézet néven már itthon is közösen vezettek egy NGO-t, Amerikában pedig elindították a The Knowledge Group think-thanket. Gorka közben tanított a Védelmi Egyetemen, életrajza szerint szakértőként, képzések vezetőjeként belefolyt a hadsereg és a titkosszolgálatok munkájába is. Ismert és elismert szakértő lett a republikánus oldalon. A Steve Bannon alatt az „alternatív jobboldal” hírportáljából Trump propagandakiadványává transzformálódó Breitbart nemzetbiztonsági szerkesztőjeként, rovatvezetőjeként, a FOX külsős munkatársaként dolgozott. Ezek az állásai csak tanácsadói kinevezésével szűntek meg.
| ||
A korrektség vége
Trump oldalán először egy augusztusi tévéműsorban tűnt fel, többek között arról beszélt, hogy „Hillary Clinton megválasztásával amerikai életek kerülnének veszélybe”. A Magyar Nemzetben szeptemberben megjelent interjújában azt mondta, 2015-ben többször adott nemzetbiztonsági tanácsokat Trumpnak, bár kampánystábjának nem lett tagja. A szövetségi választási iroda nyilvántartása szerint Gorka 2015-ben 8000 dollárt kapott Trump kampánycsapatától az előválasztáshoz kapcsolódó „szakpolitikai tanácsadásért”. Miután volt főnökét, a választási hajrában kampányfőnökként tevékenykedő Steve Bannont Trump a főtanácsadójává tette, Katharine Gorka pedig az adminisztrációk közötti zökkenőmentes átmenetet biztosító csapat tagja lett, Sebastian kinevezése sem érhetett senkit meglepetésként.
„Nem gagyiznám le, nem egy Nógrádi György, csak igyekezett mindig politikaközeli helyekre állni” – mondja róla egy volt kollégája. A magyarországi munkásságát ismerők alapos, szorgalmas, tájékozott embernek írják le, fiatal éveiben állítólag mindig volt nála egy jegyzetfüzet, a megbeszélések alatt megállás nélkül körmölt. „Értelmes fiúnak ismertem meg, aki a stratégiai kérdésekben helyesen gondolkodik. Nem osztja az oroszok iránti lelkesedést, a terrorizmus elleni harcban a radikálisabb, katonai megoldások híve, bár a polgári szabadságjogokból az én ízlésemhez képest túl sokat engedne” – magyarázza egy biztonságpolitikai szakértő. Forrásaink ugyanakkor azt is megjegyzik, hogy türelmetlen stílusa, túláradó ambíciója miatt nem volt egyszerű vitapartner. „Jól öltözött, jól fésült, magabiztos személyiség volt, aki fiatal kora ellenére az idősebb kollégákkal is tiszteletet parancsoló módon lépett fel” – emlékszik egy egyetemi munkatárs.
Amerikai munkásságán és médiaszereplésein erősen érződik a politika hatása. Televíziós vitáiban gyakran személyeskedik, illetve visszatérően az európai terrortámadásokra tereli a szót ahelyett, hogy elmagyarázná, Trump elnöki rendelete pontosan miként növelné a nemzetbiztonságot. Tavalyi „bestsellere” is inkább szól a nemzetre leselkedő veszély bemutatásáról – Gorka szerint az iszlám terrorizmus a náci Németországhoz és a Szovjetunióhoz hasonló fenyegetést jelent Amerikára –, mint a lehetséges védekezési megoldások kereséséről. A Defeating Jihad konkrét javaslatként mindössze a Muszlim Testvériség terrorszervezetté nyilvánítását és a szigorúbb Irán-politikát említi, miközben figyelemre méltó módon egy árva szót nem szól a bevándorlás vagy a menekültek kérdéséről.
Gorka központi tétele szerint a politikai korrektség, a „radikális iszlám terrorizmus” szófordulat száműzése akadályozza a veszély legyűrését, bár ennek pontos hatásmechanizmusát nem ismerteti. 2008-ban még máshogy vélekedett. PhD-dolgozatának magyar nyelvű tézisgyűjteményében ezt írja: „Sajnos az egzisztenciális fenyegetés meghatározására leggyakrabban használt jelzők, a muzulmán, iszlám vagy iszlamista terrorizmus egyre népszerűbbekké válnak. Ezek a meghatározások nagy kárt okoznak a törvénytisztelő muzulmánoknak, valamint érdemtelenül ruházzák fel kvázi vallási legitimáció értelmével a gyilkos terroristákat, akik igen kevés dologban kötődnek a Korán vagy Mohamed tanításaihoz. Tartózkodni fogok az ilyen népszerű, de gyújtó hatású kifejezésektől, és olyan meghatározásokat fogok használni, melyek szerintem sokkal pontosabbak, például a transzcendentálisan vezérelt terroristák kifejezést.”
Az biztos, hogy Gorka és a Trump-adminisztráció számára elsődleges kérdés lesz a terrorellenes háború, és ezen a területen a magyar kormányhoz hasonlóan gondolkodnak. „Örülni fogok, ha az itt lehetséges együttműködés észszerűbb atlanti politikára vezeti az Orbán-kormányt, és szomorú leszek, ha Gorka vagy mások nem teszik szóvá a kétkulacsos magyar helyezkedést” – mondja Simonyi András. Szerinte óriási hiba volt, hogy Orbán az új elnök Oroszország-politikájának kikristályosodása előtt fogadta Putyint. A kampány és az első hetek retorikájából a magyar kormány talán az amerikai–orosz kapcsolatok barátságosabbra fordulására következtet, de Trump megszólalásai ellentmondásosak, ráadásul számos oroszbarátnak nem nevezhető emberrel vette körül magát.
Gorka Sebestyén is közéjük tartozik. Eddigi utolsó magyar nyelvű interjújában így értékelte Orbánék keleti nyitását: „Értem, hogy az Orbán-kormány próbál a két tengely, a NATO és a moszkvai érdekek között lavírozni, de ezek értékrendje ellenkezik egymással, így előbb-utóbb dönteni kell, hogy Nyugat-párti és nyugat-európai értékrendet követ Budapest, vagy nem. És ezt nem lehet az örökkévalóságig halogatni.”
