Putyin: erősödni fog az orosz-kínai katonai együttműködés

Külpol

Az orosz elnök szerint a két ország együttműködése a nemzetközi színtéren hozzájárul az igazságos világrend kialakításához.

Oroszország és Kína erősíteni fogja a katonai együttműködést – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor videókapcsolaton keresztül megbeszélést folytatott kínai Hszi Csin-ping kínai elnökkel.

"Az orosz-kínai együttműködés egész komplexumában, kapcsolatainkban különleges helyet foglal el a katonai és haditechnikai együttműködés, amely hozzájárul országaink biztonságához és a stabilitás fenntartásához a kulcsfontosságú régiókban. Célunk, hogy erősítsük az orosz és a kínai fegyveres erők közötti együttműködést" – hangoztatta az orosz vezető az eszmecsere nyilvánossággal megosztott megnyitóján.

Putyin jövő tavaszra állami látogatásra hívta meg Hszit Moszkvába. Mint mondta, a hivatalos vizit "az orosz-kínai kapcsolatok maradandóságát fogja demonstrálni a világnak" és "az év legfontosabb politikai eseménye lesz a kétoldalú kapcsolatokban".

Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy

a két ország együttműködése a nemzetközi színtéren hozzájárul az igazságos világrend kialakításához.

"Ön és én ugyanúgy tekintünk a globális geopolitikai tájkép folyamatban lévő átalakulásának okaira, irányára és logikájára" – mondta.

Azt hangoztatta, hogy Moszkva és Peking "a Nyugat példátlan nyomása és provokációi közepette" nemcsak saját érdekeit védelmezi, hanem "mindazokét is, akik a valóban demokratikus világrend és az országok azon joga mellett állnak ki, hogy szabadon dönthessenek sorsukról" – tette hozzá.

"A nehéz, távolról sem egyértelmű nemzetközi környezetben készek vagyunk fokozni a stratégiai együttműködést, fejlődési lehetőségeket biztosítani egymásnak és globális partnerek lenni országaink népeinek javára és a globális stabilitás érdekében" – hangoztatta Hszi.

Az RBK című orosz gazdasági lap szerint Igor Morgulov, Oroszország pekingi nagykövete már novemberben beszélt arról, hogy Hszi Csin-ping 2023-ban Oroszországba látogathat. Putyin már korábban is meghívta Hszit, aki a Kreml szerint a koronavírus elleni intézkedésekre hivatkozva nem fogadta el az invitálást. A két vezető 2022-ben kétszer találkozott személyesen: először februárban, amikor az orosz elnök a téli olimpia idején, röviddel az ukrajnai háború megindítása előtt Pekingbe látogatott és szeptemberben, amikor mindkét vezető részt vett a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) üzbegisztáni csúcstalálkozóján.

Putyin a csütörtöki megbeszélésen egyebek között azt is elmondta, hogy a kétoldalú kereskedelem idén a nemzetközi nyomás ellenére is 25 százalékkal növekedett, és valószínűleg a vártnál előbb fogja elérni a 2024-re tervezett 200 milliárd dolláros szintet.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?