Putyin megpróbálta lebeszélni a finneket a NATO-csatlakozásról

  • MTI/narancs.hu
  • 2022. május 14.

Külpol

Szerinte Finnország hibát követ el, ha NATO-tagállam lesz.

Vlagyimir Putyin orosz elnök arra figyelmeztette Sauli Niinistö finn államfőt szombati telefonbeszélgetésük során, hogy hiba lenne Finnországnak a semlegességét feladva csatlakozni a NATO-hoz, mert ez a finn-orosz kapcsolatoknak is károkat okozna – közölte a Kreml.

A moszkvai közleményben szerint Putyin kiemelte: Oroszország nem fenyegeti Finnország biztonságát.

A finn elnöki hivatal közleménye szerint Niinistö arról beszélt Putyinnak, hogy alapvetően átalakította Finnország biztonsági helyzetét az Ukrajna elleni orosz támadás, illetve Moszkvának azok a törekvései, hogy megakadályozza újabb országok NATO-csatlakozását. Az államfő hangsúlyozta: Finnország korrekt és professzionális módon kívánja alakítani kapcsolatait Oroszországgal.

A telefonbeszélgetést a finn elnök kezdeményezte azzal a céllal, hogy magyarázatot adjon arra, miért készül Finnország a NATO-hoz csatlakozni – közölte a finn elnöki hivatal.

Sauli Niinistö és Sanna Marin finn kormányfő csütörtökön bejelentette: támogatják, hogy Finnország haladéktalanul adja be felvételi kérelmét a NATO-hoz, és reményüket fejezték ki, hogy az ehhez szükséges lépéseket gyorsan, pár napon belül megteszik Helsinkiben.

Szombaton a kormányzó Szociáldemokrata Párt (SPD) is bejelentette egy rendkívüli tanácskozást követően, hogy támogatja az ország NATO-csatlakozását.

Helsinkiben akár már vasárnap bejelenthetik, hogy beadják a csatlakozási kérelmet az észak-atlanti szövetséghez, Svédország pedig várhatóan rövid időn belül követi a finnek példáját.

Recep Tayyip Erdogan török államfő külpolitikai főtanácsadója a Reuters hírügynökségnek adott interjúban azt mondta, Törökország nem zárja be a kaput Finnország és Svédország NATO-tagsága előtt, de tárgyalásokat szeretne az észak-európai országokkal, és azt akarja látni, hogy ott szigorúbban kezelik az Ankara által terrorista tevékenységnek tekintett ügyeket, különösen Stockholmban.

Ibrahim Kalin kiemelte, hogy ez a kérdés nemzetbiztonsági ügy Törökországnak. A Törökország, az Egyesült Államok és az Európai Unió által is terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) pénzt gyűjt és embereket toboroz Európában, jelenléte különösen Svédországban "erős, nyílt és köztudott" – állította Kalin. Hozzátette: Törökország azt akarja elérni, hogy ezekben az országokban ne engedjék tovább a PKK működését.

"A NATO-tagság mindig egy folyamat eredménye. (A PKK ügye) az első szempont, amelyre fel akarjuk hívni NATO-beli szövetségeseink és a svéd hatóságok figyelmét" – fogalmazott a török elnök tanácsadója.

Erdogan pénteken némi meglepetést okozott azzal, hogy kijelentette: nem lehetséges, hogy Törökország pozitívan tekintsen Finnország és Svédország NATO-csatlakozási terveire, és Ankara adott esetben arra használhatja saját NATO-tagságát, hogy megvétózza a két skandináv ország felvételét a katonai szövetségbe. Ankara terrorista csoportként tekint a PKK-ra, Erdogan elnök pedig azzal vádolta meg Helsinkit és Stockholmot, hogy "terrorista szervezeteknek ad otthont", amikor befogadja a PKK és más szervezetek tagjait.

Ibrahim Kalin az interjúban kitért arra is, hogy Törökország elítélte az orosz inváziót, segített Ukrajna felfegyverzésében, és igyekezett elősegíteni a Moszkva és Kijev közötti párbeszédet is, viszont ellenzi a Moszkva ellen hozott szankciókat. Ankara azt szeretné, hogy a NATO valamennyi tagállamának aggodalmait figyelembe vegye, ne csak bizonyos országokét – jegyezte meg Kalin.

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól ő lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

 

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.