Recseg-ropog az orosz gazdaság a szankciók hatására

Leminősítések, leálló gyárak, rubelpánik és meredeken emelkedő infláció – ezt hozta a háború első hete. Mostantól 30 százalékos jutalékkal is számolniuk kell azoknak Oroszországban, akik szabadulnának a szabadesésben lévő fizetőeszköztől.

A korábban bejelentett szankciók után szerdán tette közzé a Világbank, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette minden oroszországi és fehéroroszországi programját Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt – számol be róla az MTI. A 189 tagországból álló fejlesztési bank hangsúlyozta, hogy már 2014-ben, a Krím annektálásának évében felhagyott Oroszország hitelezésével és az orosz gazdaságba való befektetéssel. Fehéroroszországnak 2020 augusztusa óta nem adott új hitelt, mert akkor elnökválasztás volt a országban, amelynek az eredményét a nemzetközi közösség vádja szerint Aljakszandr Lukasenka hivatalban lévő elnök rendszere meghamisította. A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetői közös nyilatkozatban ítélték el az ukrajnai háborút. Megállapították, hogy a háború más országokra is jelentős hatással lesz.

Hangsúlyozták viszont, hogy az IMF megvizsgálja Ukrajna sürgősségi finanszírozás iránti kérelmét - a gyorsfinanszírozási eszközön keresztül -, amelyet az igazgatótanács már a jövő héten meg fog tárgyalni. Emellett az IMF továbbra is dolgozik Ukrajna készenléti hitelkeret-megállapodásának programján, amelynek keretében június végéig további 2,2 milliárd dollár áll rendelkezésre. A Világbank 3 milliárd dolláros támogatási csomagot készít elő az elkövetkező hónapokra, kezdve egy legalább 350 millió dolláros, gyorsan folyósítható költségvetés-támogatási művelettel, amelyet ezen a héten terjeszt az igazgatótanács elé jóváhagyásra. Ezt követi majd egy 200 millió dolláros, gyorsan folyósítható támogatás az egészségügy és az oktatás számára. Ez a csomag magában foglalja a Világbank számos fejlesztési partnere finanszírozási keretének mobilizálását is.

Mindeközben csütörtök reggel megvonta Oroszországtól a befektetési ajánlású államadós-besorolást két nemzetközi hitelminősítő, a Moody's Investors Service és a Fitch Ratings.

A Moody's az eddigi „Baa3”-ról „B3”-ra rontotta a devizában és hazai valutában fennálló hosszú futamú orosz államadósság-kötelezettségek osztályzatát, és az új besorolást is további leminősítés lehetőségére utaló felülvizsgálat alatt tartja. A Moody's módszertanában a „Baa3” minősítés a befektetési ajánlású kategória alsó határa, az Oroszországnak most megadott „B3” osztályzat már mélyen a spekulatív sávban van.

Nem sokkal a Moody's csütörtöki bejelentése után a Fitch Ratings is a befektetési ajánlású szint alá, az eddigi „BBB”-ről – a Moody's-hoz hasonlóan szintén egyszerre hat fokozattal – „B”-re minősítette vissza az orosz államadós-osztályzatot, és az új besorolást is negatív minősítési figyelőlistára helyezte.  A múlt héten a harmadik globális hitelminősítő, az S&P Global Ratings is megvonta Oroszországtól a befektetési ajánlású osztályzatot, "BBB mínusz/A-3"-ról egy fokozattal "BB plusz/B"-re - ugyancsak befektetésre már nem ajánlott szintre - rontva az orosz szuverén devizaadósság-kötelezettségek besorolását.

A Moody's és a Fitch által csaknem egyszerre bejelentett két csütörtöki leminősítés azt is jelenti, hogy Oroszország a nemzetközi intézményi befektetők körében már nem számít befektetésre ajánlott szuverén adósnak.

A nemzetközi gyakorlat alapján ugyanis legalább két hitelminősítőnek befektetési ajánlású besorolást kell érvényben tartania az adott szuverén vagy kereskedelmi adósokra ahhoz, hogy a befektetési társaságok a szóban forgó ország vagy vállalat adósságeszközeit befektetésre ajánlottnak tekintsék.

A Moody's a csütörtök hajnalban Londonban bejelentett leminősítés indoklásában kiemelte: az ukrajnai háború miatt érvényesített súlyos és összehangolt nyugati szankciók növelték annak a kockázatát, hogy fennakadások keletkeznek az orosz államadósság-kötelezettségek törlesztésében, és a szankciókat bevezető nyugati országok közötti koordináció magas szintje is súlyos lefelé ható kockázatokkal terheli Oroszország szuverén adósprofilját.

A Moody's közölte: véleménye szerint most már jelentős a valószínűsége annak, hogy a szankciók kikezdik Oroszország képességét és hajlandóságát szuverén adósságkötelezettségeinek törlesztésére. A súlyos és összehangolt nyugati szankciók mindemellett jelentős bizalmi sokkot is okoztak, és ez valószínűleg tartós felfordulást okoz a reálgazdaságban és a pénzügyi szektorban egyaránt. A rubel esetleges tartós leértékelődésének is súlyos gazdasági következményei lehetnek, mivel emelheti az inflációt, markánsan lassíthatja a gazdasági aktivitást és ronthatja az életszínvonalat - áll a Moody's elemzésében.

Mint írják, fokozhatja a makrogazdasági instabilitás kockázatát az, hogy az új szankciók miatt hozzáférhetetlenné vált az orosz pénzügyi tartalékok nagyon jelentős hányada.  A Moody's idézi az orosz jegybank adatait, amelyek szerint az arany nélkül számolt orosz devizakészleteknek legalább a 60 százaléka olyan országokban van, amelyek szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben.

Jóllehet Oroszország a tartalékok hozzávetőleg 20 százalékát aranyban tartja, a Moody's várakozása szerint azonban nehézségekbe ütközne ennek az aranykészletnek az átváltása is devizára.

Az orosz nyersolaj- és földgázexportból eredő devizabevételek enyhíthetik a súlyos szankciók hatásait, de ez sem zárja ki a tartós gazdasági felfordulás és a sokkokkal szembeni növekvő gazdasági érzékenység igen magas valószínűségét - áll a Moody's csütörtöki elemzésében.

A szankciók következményeként csütörtök reggel a három legnagyobb japán autógyártó is bejelentette, hogy felfüggesztik oroszországi tevékenységüket, illetve meghatározatlan időre leállítják az országba történő autószállításokat is – írja a Reuters. A Toyota, a Honda és a Mazda az orosz autópiacon is meghatározó szereplőnek számít. a Toyota szentpétervári üzeme éves szinten 80 ezer járművet gyártott és mintegy kétezer munkavállalót foglalkoztatott.

 

Mindeközben tovább tart az orosz fizetőeszköz, a rubel zuhanása is. A 444 írta meg a Reuters beszámolójára hívatkozva, hogy újabb eszközzel próbálja elejét venni az orosz jegybank, hogy az oroszok valutára váltsák az értékét rohamosan veszítő rubeljeiket: jelentősen megemelték a valutaváltás költségét. Az már eddig is korlátozva volt, hogy mennyi rubelt válthat át valaki devizára, de mostantól 30 százalékos jutalékkal is számolniuk kell azoknak, akik szabadulnának a szabadesésben lévő orosz fizetőeszköztől. A külföldre történő rubel-utalások szempontjából már korábban szigorú korlátozásokat jelentettek be. Az orosz infláció így is 9,05%-ra emelkedett szerdán, ami már több mint a duplája az orosz költségvetésben eredetileg betervezett 4%-nak.